A NASA marsi körülmények között teszteli a krumplitermesztést
A NASA a perui nemzetközi burgonyaközponttal (CIP) együtt folytatott kísérletben azt vizsgálja, lehet-e krumplit termeszteni marsi körülmények között.
Ehhez laboratóriumban hozzák létre a marsi légkört, a vetéshez a vörös bolygón talált anyaghoz igen hasonló közeget, a Pampas de La Joya-sivatag talaját használják. Egyébként nemcsak azt tesztelik, vajon a jövőbeli emberi kolóniák képesek lesznek-e saját növényeik marsi termesztésére, hanem azt is, hogy lehet élelmet termelni zord földi viszonyok között.
Mit volna érdemes még termeszteni a Marson? A Japán Űrügynökség (JAXA) kutatói évek óta dolgoznak a kérdésen, bár ők - ellentétben a NASA-val - zárt, önfenntartó rendszer kialakításának koncepcióján munkálkodnak. Eredményeik azt mutatják, hogy a káposztafélék, a rizs, valamint a szója befutó lehet, és az édesburgonya is. |
"Hogy lehetne jobban tanulmányozni a klímaváltozást, mint ha a kétmilliárd éve halott bolygón próbálkozunk növényültetéssel? Ha a Mars extrém viszonyai között képesek vagyunk erre, földi életeket is menthetünk" - vélte Joel Ranck, a CIP munkatársa. A kísérlettel fel szeretnék hívni a figyelmet a krumpli alkalmazkodóképességére, valamint további növénytermesztési kutatásokat és kísérleteket szeretnének végezni a Föld kietlen vidékein, ahol alultápláltság és szegénység uralkodik.
A Mars légkörének majdnem 95 százaléka szén-dioxid, ez jót tehet a burgonyának, amelynek hozama kétszerese-négyszerese is lehet az átlagos földi körülmények között termesztett gumóénak. A CIP szerint a burgonya kitűnő C-vitamin-, vas- és cinkforrás, olyan mikrotápanyagokat tartalmaz, amelyekben hiányt szenved a Föld sok alultáplált népcsoportja.
Képek forrása: CIPATO