A pécsi havihegyi mandulafa lett az év fája
A pécsi havihegyi mandulafa nyerte el 4779 szavazattal idén az év fája címet.
Az Év fája versenybe idén 35 jelölés érkezett, amelyekből tizenkettőt juttatott a döntőbe az Ökotárs Alapítvány szakmai zsűrije. A közönség így az alábbi fák közül választhatta ki az Év fáját online szavazással az evfaja.okotars.hu/dontosfak oldalon július 9. és október 8. között:
- ceglédberceli falu fája
- kimlei hárs
- Mária utcai mesefa
- Rómain álló fák
- mesebeli galagonya a pogányi Zsályaligetben
- Nagykovácsi templomkert odvas hársfája
- a pécsi havi-hegyi mandulafa
- szebényi nagy fa
- kamuti tudás fája
- zalai dombokat vigyázó pacsai öreg hárs
- zuglói mezős fák
- békéscsabai égigérő gerlai vackor
A fákra összesen 16 423 szavazat érkezett az online szavazás keretében.
A Hős Fa címet a Római-parti fák, míg az Országos Erdészeti Egyesület különdíját pedig egy óriási tölgyfa, a szebényi nagy fa kapta ebben az évben.
A 2018-as magyarországi győztes pécsi mandula a 2019 elején rendezendő európai versenyben is indul, amelynek győztese az Európai Év Fája címet nyeri el.
A nemzetközi versenyen többször is második helyezést értek el, háromszor pedig elsőként végzett a magyar fa. Tavaly Zengővárkony hős szelídgesztenyéje a negyedik helyen végzett 13 ország fái között - ismertette az Ökotárs Alapítvány.
A pécsi mandula
A mandulavirágzás egészen elbűvölő tavasz-hangulatot varázsol a még alvó márciusi tájba a pécsi Mecsek-oldalon. A Havi-hegyen még magasztosabb ez a tavasz-ébredés, hiszen ott áll a kis kápolna is, amivel együtt igazán megható a látvány. Janus Pannonius pécsi püspök, az első magyar költők egyikének emlékezetes verse óta a műveltség sajátos szimbóluma is a mandulavirágzás a városban. A pécsi püspök 1466-ban írt egy dunántúli mandulafáról, mely az örök megújulás jelképe lett.
Már a rómaiak is ültethettek mandulafákat Sopianae-ban, de Pécs a török hódoltság alatt vált először híressé mandulatermesztéséről. Az 1880-as években, a filoxéra járvány során kipusztult szőlők helyére is telepítettek sok helyen mandulásokat a város környékén, leginkább ekkorra tehető a Havi-hegy legöregebb fáinak ültetése is. Ezeket a matuzsálemeket régóta nagy tisztelet és szeretet övezi, ezt mutatja, hogy egyes régi magasztaló írások még öregebbnek ¬– a templommal egyidősnek, vagy a török kort is látott korú fáknak – tartják őket. Az valószínű, hogy ezek a legöregebb pécsi, talán a legöregebb dunántúli mandulafák, és talán közöttük található a legnagyobb is a városban. Egy csavarodott törzsű ős-öreg fogadja a hegy csúcsán álló, Pécsi Havas Boldogasszony-templomhoz érkezőket. A templomot az 1690-91 évi pestisjárvány túlélői építették, hátukon hordva fel az építőanyagot a város fölé magasodó fehér sziklákra, a Kokas-dombra. A legenda szerint azért ide, mert egy álom szerint ott kellett állnia a hálából épülő templomnak, ahol hó esett azon az augusztusi éjjelen, amikor elhatározták építését. Meg is találták a hófoltot az, azóta már Havi-hegynek nevezett dombon.
A Havi-hegy mandulafáit közel 100 éve, 1916-ban említik először a napilapok, azt írták, ”a mandulafa-sorban kezdődik az élet…” később 1926-ban is megerősítik, hogy a hegyre mandulafák alatt vezet az út: „A Havi-hegyre vezető utat valamikor szép mandulafák árnyékolták, dacoltak az északi széllel, valahogyan olyan meleggé, olyan kedvessé tették a templom megközelítését. Tavasszal virágban pompázott az oldal, nyáron enyhe árnyékot nyújtottak az arra járóknak, ősszel meghozták a rájuk szánt fáradozás gyümölcsét.” 1990-ben, elismerően írnak a fákról: … néhány példány több száz éves és megélte a török időt. Az erős főnszelek sokat csavargattak a törzseken, hisz némelyik fatörzs kígyóként többszörösen csavarodik.„
A csavarodott törzsű fát a Janus Pannoniusról elnevezett pécsi Múzeum Természettudományi Osztályának Jurassic családi túraklubja fogadta örökbe, és a pécsiek nevében szeretné az Év Fájává avatni. A klubtagok a túrák és nyári táborok során sokat járnak fel a Tettyére, egyik kedvenc helyszínük Pécs körül. A csodálatos panoráma és a különleges atmoszféra, melyet a táj varázsának és a történelmi korok lenyomatának itt különösen szembetűnő összefonódása teremt meg, a gyerekeket is rabul ejti. Természetbúvár táboraink során rendszeresen méricskélünk, fotózunk, rajzolunk fákat. Így esett a választás e dunántúli mandulafára, mely a csapat számára Pécs és a Mecsek értékei iránti tisztelgést és odaadást egyaránt szimbolizálja. Nem hatalmas matuzsálem, hanem méreteiben is emberléptékű fa: zömök és kérges „tenyerű”. Gyümölcsével tápláló, meleget sugárzó, a hegytetei szelekkel dacoló, árnyékot adó.
A kápolna előtt álló öreg fa ágas-bogas koronájának árnyékát a földön egymásba kapcsolódva, a Madarak és Fák Napja alkalmából élőképként mintázta meg a csapat. Átöleljük és körültáncoljuk. Minden résztvevőnek van saját nyakbavalója is a fa fényképével, hogy olyankor is mellénk varázsolódjon, amikor nem vagyunk vele.
A csavarodott törzsű öreg nem egyedüli a hegytetőn, hiszen a templom körül még néhány idős társsal együtt virágozva csalogatják fel tavasszal a hegyre a sétálókat, köztük fotóművészeket is.
- Fa elhelyezkedése: Pécs, Havi-hegyi út 7, 7627 a Pécsi Havas Boldogasszony-templom bejárata előtt álló mandulafa
- Faj: Közönséges mandula (Prunus dulcis)
- Kora: 135 év
- Magassága: 6 m
- Törzskerület: 180 cm
- Jelölő: Jurassic Természetismereti és Túraklub (Pécs)
Kép forrása: evfaja.okotars.hu/dontosfak