A tengerek óriásait, a bálnákat, cápákat, rájákat veszélyeztetik a műanyag mikroszemcsék

Hír

írta: ecolounge
2018/02/05

Némely egyed naponta akár több száz mikroműanyag szemcsét is lenyel. - figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport. A tudósok olyan kutatásokat sürgetnek, amelyek kimutatják a műanyag mikroszemcsék hatását az úgynevezett szűrögető állatokra, melyek a tengervízből szűrik ki a kis méretű táplálékot, rákokat, planktont.

Amerikai, ausztrál és olasz tudósok a Trends in Ecology and Evolution című szaklapban megjelent friss elemzésükben azt írták, a legnagyobb figyelmet a Mexikói-öböl, a Földközi-tenger, a Bengáli-öböl és a délkelet-ázsiai Korall-háromszög térségére kell fordítani. A friss elemzés olyan adatokat vizsgált meg, amelyek a nagy testű szűrögetőkre leselkedő mikroszemcse-szennyezésről szólnak. Ez a szennyeződés tovább csökkentheti a nagy tengeri planktonevők számát a tudósok szerint, ám a kockázatokat eddig alig vizsgálták.

A szűrögetők több száz köbméter tengervizet nyelnek le naponta, hogy kiszűrjék belőle az élelmüket, eközben műanyag mikroszemcséket is visznek be a szervezetükbe, melyek mérete sok planktonfajéhoz hasonlít.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint az óceánokba kerülő nagyjából évi 9,5 millió tonnányi plasztikhulladék 15-31 százalékát tehetik ki a mikroműanyagok, melyek amelyeknek csaknem kétharmada az autógumik kopása és a műszálas ruhák mosása révén kerül a természetbe (2017-es adat). Az egyharmadát egyéb, olyan műanyagok alkotják, melyek a víz hatására aprózódtak szét, "csekély" két százalékuk pedig kozmetikai termékekben használt un. mikroszemcsés műanyagok (betiltásukról már döntött az Egyesült Államok és Nagy Britannia). A mikroszemcsék, vagy más néven mikroműanyagok öt milliméternél kisebbek, stabil kémiai szerkezettel bírnak, és rendkívül ellenállóak, ezért a mikroorganizmusok képtelenek őket lebontani. A halak, kagylók, tengeri madarak véletlenszerűen elfogyasztják a mikroműanyagokat, amelyek ezáltal pusztítják a tengeri élővilágot. A mikroműanyagok gyakran a tengervíz felszínén lebegnek, de felhalmozódhatnak az iszapban, mikroorganizmusokhoz tapadva.


A lehetséges veszélyek közé tartozik a csökkent tápanyagfelvétel és az emésztőrendszer sérülése
- mondta Elitza Germanov, az ausztrál Murdoch Egyetem és az amerikai Tengeri Megafauna Alapítvány kutatója.

Korábbi tanulmányok a cetcápák és a barázdásbálnák szervezetében mutattak ki olyan mérgeket, amelyek a műanyagokból származhatnak.

"Ezek a toxinok komoly fenyegetést jelentenek a tengeri szűrögetőkre, mert befolyásolhatják a hormonműködésüket, ami a növekedésüket, fejlődésüket, anyagcseréjüket és szaporodásukat irányítja" - mondta Maria Fossi, a Sienai Egyetem kutatója, a cetcápákat és a barázdásbálnákat vizsgáló tanulmány egyik szerzője.

A cetcápák egyik fontos szaporodó helyének számító Kaliforniai-öbölben naponta 200 műanyag mikroszemcsét nyelnek le a becslések szerint.

A tudósok elmondták, hogy egy Franciaországban partra vetődött és elpusztult bálna szervezetében 800 kilogramm műanyagot találtak. Egy Ausztráliában megdöglött bálnából 30 teljes műanyagszatyrot és hat négyzetméter műanyag fóliát szedtek ki.

Számos cápa-, rája- és bálnafaj a kihalás határán áll, például a cetcápa a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a sebezhető fajok között szerepel.


Képek forrása:
Kiemelt kép Forrás
Mikroműanyagok: Forrás / Szerző: MPCA Photos

 

forrás: MTI

A rovat új hírei

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai

Van az állatoknak lelke?

Vajon az állatok hozzánk hasonlóan lélekkel rendelkező érző lények, vagy csupán az ösztöneik hajtják őket? Úgy vélem, aki ...