Alultápláltság, egyre kevesebb utód: a jegesmedvék érzik meg elsőként a klímaváltozás hatását

Hír

írta: MTI
2020/02/15

Kevesebb a tengeri jég, ezért több időt töltenek a szárazföldön és soványabbak a Baffin-öböl jegesmedvéi, kevesebb bocsuk is születik az 1990-es évekhez képest - állapította meg egy amerikai tanulmány.

A Washingtoni Egyetem (WU) kutatói az Ecological Applications című folyóiratban publikálták eredményeiket.

"A jegesmedvék a klímaváltozás szimbólumává váltak, ugyanakkor korai indikátorai is a globális felmelegedésnek, annyira függnek a tengeri jég mennyiségétől" - mondta el a phys.org portálnak Kristin Laidre tengerkutató, a WU professzora, a kutatás vezetője.

A nemzetközi kutatócsoport a Kanada és Grönland közötti Baffin-öböl jegesmedve-populációját vizsgálta. A 2009 és 2015 közötti időszakban felnőtt nőstények mozgását követték, felmérték egészségüket és az almaik nagyságát, majd összehasonlítottak az 1990-es években feljegyzett állapotokkal.

A jegesmedvék mozgása általában a tengeri jég éves növekedését és olvadását követi. Ősz elején, amikor a legkevesebb a jég, az állatok a Baffin-szigetre költöznek, ott várnak a télre, amikor újra kimehetnek a jégre, ahonnan fókára vadászhatnak és hókuckót vájhatnak a bocsoknak.

A műholdas nyomkövetők adatai azt mutatták, hogy a jegesmedvék újabban évente átlagosan 30 nappal több időt töltöttek a szárazföldön, mint az 1990-es években, amikor 60 nap volt az átlag.

A Baffin-öböl tengeri jege a 2000-es években korábban kezdett olvadni nyáron. "Amikor a medvék a szárazföldön vannak, nem vadásznak, hanem a felhalmozott testzsírra hagyatkoznak. Hosszú ideig képesek böjtölni, de idővel egyre soványodnak" - mondta Laidre.

A National Geographic 2007-ben vett filmre egy lesoványodott medvét a Baffin-szigeteken:

Egészségi állapotukat úgy értékelték, hogy elaltatták őket és megmérték a zsírrétegüket, valamint a levegőből is megfigyelték őket.

Azt figyelték meg, hogy minél kevesebb a tengeri jég, annál soványabbak lesznek a jegesmedvék. A nőstények egészségi állapota és a tengeri jég mennyisége azt is befolyásolta, mennyi bocs születik. Amikor egészségesebbek az anyaállatok és a tavaszi olvadás később indul, így több időt tölthetnek élelemkereséssel, akkor több bocs jön világra - állapították meg a kutatók.

Matematikai modellekkel jósolták meg, mi vár a Baffin-öböl jegesmedve-populációjára.

"Néhány évtized és generáció alatt az általában két bocsból álló alom valószínűleg eltűnik, ha így folytatódik a tengeri jég olvadása. Ilyet korábba sosem dokumentáltak" - hangoztatta Laidre.

Jegesmedve-összeírás Oroszországban

Mindeközben Oroszország első alkalommal készül számba venni, hány jegesmedve él a területén. Az összeírást az orosz tudósok 2021-ben a Csukcs- és a Kelet-Szibériai-tengeren, 2022-ban pedig a Laptyev- és a Kara-tengeren, valamint a Ferenc József-föld vízterületein, a levegőből végzik. A természetvédelmi tárca rámutatott, hogy először állnak majd rendelkezésre átfogó adatok az oroszországi jegesmedve-állományról.  
Az idei évet a Rosznyefty olajvállalat által finanszírozott projekt módszereinek és műszaki eszközeinek előkészítésére fordítják. 
A jegesmedvét (Ursus maritimus) Oroszországban a veszélyeztetett állatfajokat felsoroló vörös könyvben tartják számon, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a sebezhető fajok között szerepel.
(MTI)


Kép forrása: hu.m.wikipedia.org / Szerző: Andreas Weith
forrás: MTI

A rovat új hírei

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai