Drónok és madarak harca
Egyre gyakrabban lehetünk tanúi, hogy madarak támadnak drónokat. A szárnyasok egyelőre nyerésre állnak, de vajon mit hoz a jövő?
Christopher Schmidt októberben kapta lencse-, pontosabban kameravégre azt a jelenetet, melyben egy ölyv - területvédő akciójának keretében - sikeresen hatástalanít egy drónt. A videó nagy népszerűségnek örvendett, és sokan elégedetten vették tudomásul a madár diadalát. Ennek a jelenségnek a pszichológiai hátteréről itt olvashatunk bővebben, bármi is legyen azonban a reakciónk, érdekes kérdés, hogy mit hozhat a jövő élőlények és robotok korántsem felhőtlen kapcsolatába.
Hol repülhetnek?
A drónok pilóta nélküli repülőgépek, melyeket hivatalos és magáncélokra egyaránt használnak, és utóbbihoz még csak nem is mindenhol kell engedély. Magyarországon jelenleg is tart a drónok használatára vonatkozó szabályozás, egyelőre a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényben találjuk az irányelveket, mely szerint a hobbihasználat nem kötött engedélyhez, csak ne veszélyeztessen semmit és lehetőleg magánterületen történjen.
Az Egyesült Államokban, mint a világ drónnagyhatalmában a Szövetségi Légügyi Hivatal felügyeli a drónokat, és míg eseti engedély szükséges ahhoz, hogy valaki profitcéllal, tudományos kutatásra vagy mentőakció keretében használja őket, a hobbigépek néhány nem olyan nehezen teljesíthető feltétel mellett szabadon röpködhetnek – kivéve a Nemzeti Parkok Hálózatához tartozó területeket.
A madarak kárára?
Eddig nincs tudomásunk drón okozta madárhalálról, de nem lehetünk benne biztosak, hogy ez így is marad. A hobbidrónok száma egyre növekszik, és ez növelheti a problémákat is, melyeket a szárnyasok életében okoz. Ennek jó példája többek között az felvétel, melyen a drón egy fenyő tetején nézelődő sast ijeszt el. Az ehhez hasonló esetek különösen költési szezonban érinthetik érzékenyen a madarak életét.
A madarak hasznára?
Persze, mint a legtöbb technikai felfedezés esetében, az éremnek itt is két oldala van. A drónokat használhatjuk akár madárvédelemre és kutatásra is, például úgy, hogy a minirepülők feltérképezik azokat a helyeket, ahová másképp nem, vagy csak nagyobb beavatkozások árán juthatna el az ember - például a fatetőn található fészkeket.
Jelenleg több ilyen típusú kutatás is folyik, Leanne Hanson, biológus például infraérzékelőkkel felszerelt repülővel, biztonságos távolságból vizsgálja a kanadai darvakat és az ürömfajdokat. Kevin McGowan viselkedésökológus pedig a varjak szokásainak tanulmányozásában veszi hasznát a drónoknak. A kis, repülő szerkezet emellett segíthet az orvvadászat megakadályozásában és végül, de nem utolsó sorban még a biológusokat érő repülőbalesetek számát is csökkentheti.
Madárbarát drónok
A dróntervezők egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy a drónok mérete, hangereje ne zavarja az élővilágot, és arra, hogy milyen területek fölött repülhet biztonságosan. Emellett az éles részeket fedőréteggel vonják be, hogy az esetleges ütközés ne sebesítse meg a szárnyasokat. A szabályozás a hobbidrónozókra is érvényes lesz, akiknek figyelembe kell venniük a természetvédelmi szempontokat is. Idővel talán a drónok is egyre okosabbak lesznek, és kifinomult akadályészlelő mechanizmusokkal kerülik el a madarakkal való találkozást. Persze, ahogy eddig láttuk, azért többnyire a madarakat sem kell félteni. A drónok tehát - egyelőre - nem elég nagyok és erősek ahhoz, hogy ellenálljanak a madártámadásnak.
Kép forrása / Szerző: AngMoKio