A világon egyedülálló, kizárólag sós vízben oldódó műanyag fejlesztésén dolgoznak a Szegedi Tudományegyetemen!
Kizárólag sós vízben oldódó, 3D nyomtatásra alkalmas polimer előállításán dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói. A világon egyedülálló műanyag speciális alkalmazási területe elsősorban a drónprototípus-fejlesztés, de elképzelhető, hogy a későbbiekben akár egyszerű használati tárgyakat is előállíthatnak belőle, így lassítva például a tengerekben felgyülemlő hatalmas hulladékszigetek méretnövekedését.
Műanyag- a kép illusztrációForrás: pixabay
Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar kémiai tanszékcsoportjának kutatói egy olyan speciális polimer kifejlesztésén dolgoznak, amely önmagában biztonságos csomagolásra használható, míg 3D nyomtatással olyan eszközök is előállíthatók belőle, amelyek csak magas iontartalmú folyadékban, például sós vízben oldódnak. - Ha például eső éri vagy sima vízzel érintkezik, akkor nem szűnik meg a mechanikai integritása.
| A speciális polimerből az egyetem partnerei olyan eszközt kívánnak 3D nyomtatással előállítani, amely egy drónhoz kapcsolódik majd. A drón szárnya vagy a szárny bizonyos részei készülhetnek majd ebből az anyagból. Azért pont a szárny, mert a speciális anyag célja, hogy a repülő drón - tengervízbe vezetve - elveszítse a szárnyait és tengeralattjáróként víz alatti felvételek készítésére is alkalmas legyen. - A repülő és a víz alatti drónok hajtása bizonyos szempontból hasonló. Ahhoz, hogy a repülőből víz alatti eszköz legyen, a szárnynak valamilyen módon le kell válnia. Erre lehet alkalmas ez a speciális polimer. Így a prototípus egy felderítés alkalmával képes lesz légi és víz alatti képek készítésére is, például egy tengeri olajfúrótorony vizsgálata során. |
Noha a világon egyedülálló polimer speciális alkalmazási területe a drónprototípus-fejlesztés, elképzelhető, hogy a későbbiekben akár egyszerű használati tárgyakat is előállíthatnak belőle, így lassítva például a tengerekben felgyülemlő hatalmas hulladékszigetek méretnövekedését.
| A polimer kifejezés a közhiedelemmel ellentétben nem ekvivalens a műanyag kifejezéssel. A természetben előforduló polimerek mellett léteznek természetes alapú mesterséges anyagok (például viszkóz), vagy a természetben nem előforduló, mesterségesen létrehozott vegyületekből szintetizált polimerek. A polimerek önálló alakkal, térfogattal rendelkeznek. A legelső mesterségesen előállított polimer a bakelit volt, melyet 1907-ben szabadalmazott feltalálója Leo Baekeland. |
A kutatás-fejlesztési projekt megvalósítására 494,4 millió forint támogatást nyert a konzorciumvezető BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. és a konzorciális partnerek - Szegedi Tudományegyetem, G.A.N. Energetikai és Technológiai Kft., MTA SZTAKI, MTA Szegedi Biológiai Központ.
Nemrégiben számoltunk be egy hasonló, szintén hazai projektről: az egy hónap alatt lebomló műanyag csomagolóanyagok, illetve a rövidebb élettartamú használati tárgyak, például műanyag evőeszközök, tálcák alapanyagául szolgálhat.
A műanyagokra szükségünk van, de kellene valami "ökosabb" megoldás. - Túlnyomórészt ugyanis kőolajszármazékokat tartalmaznak, ezért a műanyagokból készült tárgyak óriási hátránya, hogy rendkívül lassan, száz, vagy akár több száz év alatt bomlanak le. És mivel óriási mennyiségekben kerülnek a környezetbe, szennyezik a talajt, valamint mérgezik a vízi-ökoszisztémákat, a tengerek és óceánok élővilágát.