Élőlények az élettelen környezetben
Az élőlényekre folyamatosan hatással van a környezete, azaz a napsugárzás, a víz, a talaj, a domborzat, a levegő, annak mozgása és a hőmérséklet.
Ködbe öltözött fákForrás: pixabay.com
Az élőlények folyamatos kapcsolatban vannak élettelen környezettükkel. Ez alól az ember sem kivétel, még akkor sem, ha teljesen elfelejtette ezt és saját mesterséges világában éli mindennapjait. Az ökológiai rendszerek lehetnek természetesek (vízi vagy szárazföldi) és mesterségesek (agrárium, városok). Ezekben a rendszerekben vannak termelők, fogyasztók és lebontók is. Az élőlényekre folyamatosan hatással van a környezete, azaz a napsugárzás, a víz, a talaj, a domborzat, a levegő, annak mozgása és a hőmérséklet.
Mit jelent az ökológia szó?
Az ökológia szó, görögül "oikos", ház, az élő szervezetek és a környezet kapcsolatának tanulmányozásával foglalkozó tudományág. Vizsgálhat egy fajt, illetve annak életterével való kapcsolatát, vagy egy populációt. Tágabb értelemben foglalkozhat természetvédelemmel, környezetvédelemmel, különböző károsodás kivédésével, megelőzésével.
Környezeti tényezők változásának hatásai
Az ember térhódítása előtt a környezeti tényezők sokkal lassabban változtak, így az egyedeknek volt idejük alkalmazkodni. Ilyen volt példának okáért a jégkorszak. A lassú lehűlés alatt a növények utódjai (magvak, egyéb szaporító képletek) szépen lassan délebbre tudtak vándorolni, így maradt életben a faj és vészelte át a jégkorszakot. Azt gondolnánk, hogy az állatvilágnak könnyebb dolga volt. Részben igaz is, mivel helyváltoztató mozgásra képesek, azonban ne feledkezzünk meg a kapcsolatokról, a táplálékláncokról se.
Még ha az állat képes is elmászni, elfutni vagy épp elszállni az adott háborgatott területről, ahol valamelyik környezeti tényező már nem megfelelő, az új helyre érkezve nem biztos, hogy talál számára alkalmas élelemforrást, így kicsit késleltetve, de szintén elpusztulhat - a faj pedig kihalhat. A környezeti tényezők lassú, fokozatos változásával új fajok jöhetnek létre, egyensúlyi helyzetet alakítva ki az adott faj és a környezet között. Azonban ha ezek a tényezők gyorsan változnak, akkor a szervezetek képtelenek ezt követni, ami az élővilág pusztulásához vezethet.
Biológiai indikátorok
A biológiai indikátorok olyan élőlények, melyek jelenlétükkel vagy épp eltűnésükkel jelzik a környezet tulajdonságainak (például a levegő minőségének és a víz szennyezettségének) megváltozását.
Természetes és rövid folyamatok
A szukcessziós folyamatok révén egyes társulások rövid időn belül eltűnnek, míg mások megjelennek. Jó példa erre egy sziklás felszín, ahol először a mohák és zuzmók jelennek meg, melyek oldják a kőzetet és elhalt szöveteik révén feltöltik a kis repedéseket, melyen később egyéves növényfajok jelenhetnek meg, melyek a gyökerükkel tovább feszítik a kis repedéseket, így a talaj vastagsága növekedésnek indul. Ennek hatására magasabb rendű fajok is megjelenhetnek, végül akár erdő is kialakulhat.
Mesterséges hatások, átalakulások
Az ember tevékenységei során olyan mértékben átalakítja a környezetét, hogy ahhoz a szervezetek képtelenek alkalmazkodni. Gondolhatunk itt például egy erdő gyors kivágására, egy virázgó rét lekaszálására, egy folyó elterelésére, vagy épp egy terület lepermetezésére. Ezekhez a gyors változásokhoz az élőlények nagy része nem tud alkalmazkodni és az egyed pusztulása mellett a faj kihalását is eredményezheti.
Tűrőképesség
Az élőlények tűrőképességgel rendelkeznek. Ez a tolerancia szabja meg, hogy a környezeti tényezőkhöz milyen határokon belül tud alkalmazkodni, életben maradni. Ha megnézünk egy faj elterjedési térképet, akkor jól látszik, melyek a meleg-, hidegkedvelők, melyeknek fontos a több csapadék. Egy sivatagi fajt a trópusokon nem találunk meg és fordítva sem. Ezeken a határokon belül beszélhetünk optimumról is. Ez az érték azt mutatja meg nekünk, hogy mely környezeti tényezők a legkedvezőbbek az adott fajra nézve. A csótány, vagy épp a patkány szinte mindenhol megtalálható a Földgolyón. Ennek az oka az, hogy tágtűrésűek a környezeti tényezőkkel szemben. A szúnyogok például tágtűrésűek a hőmérséklettel szemben, ami azt jelenti, hogy a melegben és a hűvösben is ugyan úgy jól érzik magukat, azonban a levegő páratartalmának kis változását is nehezen viselik.
Az élőlények folyamatosan kölcsönhatásban vannak a környezetükkel, ezért ha a környezetben hirtelen jelentős változások történnek, akkor előbb-utóbb az emberi faj is komoly problémák elé nézhet. Mi is a Föld részei vagyunk, még akkor is, ha próbáljuk magunkat kirekeszteni a természetes közegből.
