A délvidéki földikutya élőhelyéért küzdenek a természetvédők
A délvidéki földikutya bajai élőhelyének védett természeti területté nyilvánítását kezdeményezte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Földművelésügyi Minisztériumnál. A szaktárcának küldött levélben az egyesület arra kéri Fazekas Sándor minisztert, hogy a délvidéki földikutya élőhelyének megőrzése érdekében a Baja határában található 130 hektár egykor katonai gyakorlótérként használt területet rendeletben nyilvánítsa országos jelentőségű védett természeti területté.
FöldikutyaForrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Rózsa Lajos
A délvidéki földikutya (Nannospalax montanosyrmiensis) Magyarország legveszélyeztetettebb gerinces állata. A Természetvédelmi Világszövetség kritériumrendszere szerint kritikusan veszélyeztetett rágcsáló a Kárpát-medence bennszülött állatfaja. Hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke egymillió forint.
A bajai populáció 2013 májusában történt felfedezése új esélyt ad a faj hosszú távú megőrzésére, mivel ez - a legújabb felmérések szerint mintegy 200 egyedet számláló - állomány a faj legnagyobb ismert populációja és egyben az egyetlen, amely aktív természetvédelmi beavatkozás nélkül is életképes lehet. Az állomány megőrzése elengedhetetlen ahhoz, hogy szavatolni lehessen a faj fennmaradását, amelynek mindkét számottevő populációja Magyarország területén él. A szakemberek megítélése szerint a faj fokozottan védett jogi státusa nem biztosíthatja a hosszú távú megőrzés lehetőségét anélkül, hogy az élőhely megfelelő szintű területi védettséget ne kapjon. A feltárt bajai élőhely a mindennapokban számos olyan hatásnak van kitéve, amely károsíthatja vagy különleges esetben meg is szüntetheti azt. A miniszternek eljuttatott kezelési terv tervezete többek között tartalmazza az élőhely természetes állapotának visszaállítását, a területet ért korábbi civilizációs hatások - különösen a katonai tevékenység és az illegális hulladék-elhelyezés - okozta élőhelyrombolás felszámolását, a rehabilitációval érintett területek természetes növényzetének visszaállítását, őshonos és tájra jellemző gyepalkotó fajok telepítését, az ideális természetvédelmi célú földhasználat megvalósítását, elsősorban a legeltetéses állattartás elősegítését.
Kép forrása / Szerző: Rózsa Lajos
