Először figyeltek meg téli álmot alvó főemlőst Madagaszkáron kívül
A főemlősöknél rendkívül ritka képesség a hibernáció. Mostanáig mindössze három, kizárólag Madagaszkáron élő maki fajnál figyelték meg, amelyek a száraz időszakban merülnek hosszan tartó álomba, elsősorban, hogy spóroljanak a vízzel.
Az emlősök nagy részére jellemző téli álmot a tétlenség, az alacsony testhőmérséklet és a lelassult anyagcsere jellemzi. Ebben az állapotban - amely csak akkor számít téli álomnak, ha hossza meghaladja a 24 órát, különben csak napközbeni szendergésnek minősül - az állatok energiát takarítanak meg szervezetüknek a táplálékszegény időszakban.
A hibernáció állapotában a test sejtjeinek tevékenysége szinte mozdulatlanná lassul, drámaian lecsökkentve az élőlény oxigén szükségletét. Az állatvilágban ehhez hasonlatos állapot a téli álom. A téli álmot a tétlenség, az alacsony testhőmérséklet és a lelassult anyagcsere jellemzi. Ez az állapot energiát takarít meg a szervezet számára a táplálékszegény téli időszakban. |
A Bécsi Állatorvos-tudományi Egyetem (Vetmeduni Vienna) és a vietnami veszélyeztetett főemlősökkel foglalkozó mentőközpont munkatársai most felfedezték, hogy egy másik főemlős, a Vietnamban, Kambodzsában, Laoszban és Kínában is honos törpe lajhármaki (Nycticebus pygmaeus) is él a gyakorlattal.
A kifejlett példányok testmérete elérheti a 20 centimétert, súlyúk a 400 grammot. Az éjszakai állat teljes életét a fán tölti, az ágakon mászik halkan és észrevétlenül.
A kutatók öt törpe lajhármaki testhőmérsékletét figyelték meg ősszel, télen és tavasszal egy vietnami főemlősrezervátumban. Eredmények szerint december és február között mindkét nem egyedei a téli álom jeleit mutatták: több ízben álomba szenderültek akár 63 órára is - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
A tanulmányt vezető Thomas Ruf szerint az ok egy belső óra lehet, amely beindítja a téli álmot, amikor csökken az elérhető táplálék mennyisége. Ugyanakkor a környezeti hőmérséklet csökkenése is hozzájárul a hibernáció beindulásához.
A kutatók korábban úgy vélték, hogy a madagaszkári környezeti feltételek kulcsfontosságúak a főemlősök hibernációja szempontjából. Ruf szerint azonban a mostani eredmények új megvilágításba helyezik a téli álom evolúcióját.
"Lehetséges, hogy a hibernáció, mint a téli időszak átvészelésének egy stratégiája, kiveszett Afrika, Ázsia és Amerika főemlőseiből. Ugyanakkor lehetséges, hogy más, ilyen szempontból még nem tanulmányozott főemlősök is élnek a gyakorlattal" - jegyezte meg a szakember.