Pedig léteznek

Magazin

írta: Streit Nóra
2013/06/12

Tizenöt különleges állat, amelyeket ha nem látunk, talán el sem hisszük, hogy léteznek.

1. Zsiráfnyakú gazella, a leghosszabb nyakú antilopfaj
A zsiráfnyakú gazella, más néven gerenuk (Litocranius walleri) egy hosszú nyakú antilopfaj, amely Kelet-Afrika száraz bozótosaiban és sivatagaiban található meg. A gerenukok rendkívül kecses testfelépítésű állatok: nyakuk különösen vékony és hosszú, de lábaik és testük is karcsú és nyúlánk. A fej ék alakú és lapított, az orr és a száj aránytalanul kicsi, ami megkönnyíti a tüskés bozótban történő táplálékkeresést. A szemek körül egy-egy vastag fehér gyűrű helyezkedik el, a fülek pedig hosszúkásak. Viszonylag robusztus, hátra és felfelé hajló, kampós hegyben végződő szarvai csak a bikáknak vannak, amelyek nagyobbak a nőstényeknél.

Forrás: Wikipedia, Szerző: Rennett Stowe

2. Piszeorrú majom, amely akár a tigrist is megharapja
A pisze orrú majmok (Rhinopithecus avunculus) Ázsia legkülönfélébb részein élnek, egyik alfaja Vietnám dzsungeleiben él, és élőhelye elvesztése, valamint az orvvadászat miatt a kihalás fenyegeti. Neve a kerek arca közepén található orrcsonkra utal. Akár 600 fős csoportokba is verődik, élete nagy részét a fákon tölti, de ha szükséges kitűnően úszik. Testhossza farokkal együtt 1 méter, tömege pedig nem több 4-5 kilogrammnál. Fogai nagyok, hegyesek, megharapja még a kifejlett tigrist is, igen mély sebet ejt.

Forrás: Wikipedia, Szerző: Quyet Le

3. Angóranyúl, egyenesen Ankarából
Az angóranyúl a háziasított nyulak egyik típusa, amelyet kifejezetten hosszú, sima gyapja miatt tenyésztenek. Az egyik legrégebbi nyúlfajta, eredetileg a törökországi Ankarából (történelmi nevén Angórából) származik az angórakecskével és az angóramacskával együtt.

Forrás: Wikipedia, Szerző: Betty Chu

4. Csillagorrú vakond, az úszást kedvelő különc
A csillagorrú vakond (Condylura cristata) az Amerikai Egyesült Államok északkeleti államaiban és Kanada délkeleti partvidékén honos. Nevét különleges, előrenyúló orráról kapta, amit mindkét oldalt 11 darab - néhány centiméter hosszú - rózsaszín csápocska keretez, amelyek az emlősök világának legérzékenyebb tapogatói. Egy-egy csápon legalább négy idegrost vezet az Eimer-szervektől (tapintásérzékelő egységeknek nevezett kis dudorok) az agyba: a különlegesen érzékeny csápnak hét ilyen rostja van. A csápok külön-külön, illetve "csoportokban" is mozgathatók. Meglehetősen jól úszik, a vízben megszerezhető táplálékot is kedveli. Járatait gyakran a folyópartokon mélyíti. Egyéb vakondoknál jóval gyakrabban merészkedik ki a felszínre, ahol ugyancsak a nedves, vizenyős helyeket kedveli.

Forrás: Wikipedia, Szerző: gordonramsaysubmissions

5. Rózsaszínű tündér tatu, az ijedős
A rózsaszínű tündér tatu (Chlamyphorus truncatus), vagy pichiciego a legkisebb tatufaj, a csontos páncéljáról ismert. Körülbelül 9-10 centis, a farkát leszámítva, és halvány rózsa vagy lilás színű. Közép-Argentínában található meg, a száraz gyepeket és a homokos síkságokat kedveli. Ha megijed, másodperecek alatt képes eltemetni magát teljesen.

Forrás: Wikipedia, Szerző: Cliff

6. Véznaujjú maki, amely babonában is szerepet kapott
A véznaujjú maki, madagaszkári nyelven aje-aje (Daubentonia madagascariensis) egy ritka, Madagaszkáron élő macska nagyságú makifaj. Sokáig rágcsálónak tekintették kiálló metszőfogai miatt. Az ember sajnos könnyedén a kihalás szélére juttatta, és csak azért nem tűnt el évszázadokkal ezelőtt, mint legközelebbi rokona, a nagy véznaujjú maki, mert a bennszülöttek hiedelmében központi szerepet kapott. Úgy vélték, ugyanis, hogy aki megöl egy aje-ajét, az egy éven belül maga is meghal.

Forrás: Wikipedia, Szerző: Daderot

Forrás: Wikipedia, Szerző: Rama

7. Blobfish, ezer méternyi mélyen
A blobfish (Psychrolutes marcidus) az Ausztrália és Tazmánia partjaitól távoli mély vizekben él. Első ránézésre egy nagy orrnak tűnik, amely valahogyan két szem közé rekedt. Mélytengeri hal, ám olyan mélységekben, ahol ő otthon érzi magát, igen nagy nyomás uralkodik, amelyet az emberi szervezet nem is lenne képes elviselni, de itt még a halak úszóhólyagja is működésképtelen lenne. Az állat teste éppen ezért zselészerű és az óceáni víznél valamivel kisebb sűrűségű, hogy izmok nélkül is képes legyen lebegni a tengerfenék felett, kevés energiát pocsékolva ezzel. Nem is úszik, egyszerűen ami feléje sodródik, azt bekapja.

Forrás: Wikipedia, Szerző: Inosipmax

8. Közönséges kígyónyakú teknős, görényt is alázó bűzmiriggyel
A közönséges kígyónyakú teknős vagy ausztrál kígyónyakú teknős (Chelodina longicollis) legfontosabb megkülönböztető jegye a rendkívül hosszú nyaka. Igen elterjedt Kelet-Ausztrália lassú folyású vizeiben. Bár a faj még mindig gyakran előfordul, sok példányát ejtik csapdába, sokukat pedig halászok ölik meg vagy autók gázolják halálra, esetleg olyan kerítésekbe akadva pusztulnak el, amelyek lezárják a vízhez vezető utat. Ha fenyegetve érzi magát, "támadó szag" folyadékot bocsát ki a pézsma mirigye.

Forrás: Wikipedia, Szerző: Biodiversity Heritage Library

9. Dumbó polip, 4800 méteren is
A dumbó polipok (Grimpoteuthis) a Disney-féle elefántkarakter után kaptak nevüket füleikről. Az óceán mélyén élnek, 400 méteres mélyégtől egészen 4800 méterig. A tengerfenék felett lebegnek, így keresnek zsákmányt. Eddig tizennyolc fajukat fedezték fel.

Forrás: Wikipedia, Szerző: NOAA

10. Pandahangya, ami nem is hangya
Meglepő módon a pandahangya valójában egy szárnyatlan darázs, amely Közép-Chile-ben őshonos. Hossza körülbelül 8 milliméter, külön érdekessége, hogy hermafrodita.

Róla elfogadható képet a Bordepanda oldalán találtunk.

11. Costa Rica-i Harlequin varangy, halálos fegyver
A Costa Rica-i Harlequin varangy (Atelopus varius) másik neve bohócbéka, amely az állat feltűnő, változtatható színére utal. Az elszíneződés valószínűleg figyelmeztetésül szolgál a potenciális ragadozók számára, hiszen az állat bőre mérgező. A faj kritikusan veszélyeztetett.

Forrás: Wikipedia, Szerző: Brian.gratwicke

12. Kék papagájhal, a homok gyártó
A kék papagájhal (Scarus coeruleus) egy teljesen fényes, valószínűtlenül kék halfajta, a "papagáj" jelző a csőrszerű állkapcsára utal. Fogait használja arra, hogy a sziklákról lekaparja az algákat és a korallokat. Rendelkezik úgynevezett garatfogakkal is, amelyeket arra használ, hogy a sziklákat és korallokat megőrölje velük, majd homokként lenyelje, amely aztán eliminálódik, és új homok keletkezik. Ez tulajdonképpen kis szigetek és homokos strandok kialakulásához vezet és a Karib-térségben. Ez az egyetlen hal, amely képes több mint 90 kilogramm homokot "gyártani" egy év alatt.

Forrás: Wikipedia, Szerző: Simões, N.; Zarco Perello, S.; Moreno Mendoza, R.

13. Nagy mara, a tipikus monogám
A nagy mara (Dolichotis patagonum) egy gyors, nyúlra és apró szarvasra egyaránt emlékeztető dél-amerikai rágcsáló (Argentína füves papmáin él) a kis mara mellett nemének egyetlen képviselője. A vízidisznó és a hódok után a nagy mara a legtermetesebb rágcsálófaj a világon. A kifejlett marák testhossza 69-75 centiméteres, amelyhez egy 4-5 centiméteres farok járul, hátsó lábai némileg hosszabbak az elsőknél. A mara monogám állat, a párok egy életre együtt maradnak. Alkalomadtán, táplálékbőség idején nagyobb, akár 70 egyedet is számláló ideiglenes csapatokba is verődhetnek. A pár territóriumot tart fenn, amely akár 40 hektáros méretű is lehet, de a területet csak kevéssé védelmezik. Az ilyen feladatok egyébként is a hímre hárulnak, aki mindig hátramarad párja mögött, ügyelve a rivális hímek vagy ragadozók felbukkanására.

Forrás: Wikipedia, Szerző: Ladyofhats

14. Rozsomák, ami torokra megy
A rozsomák (Gulo gulo) a menyétféle ragadozók legnagyobb testű faja, Európa, Ázsia és Észak-Amerika tundráin és tajgáin él. Teste medveszerű, zömök, rendkívül erős állat. Télen a szarvast is képes elejteni, méghozzá úgy, hogy felugrik a hátára, belecsimpaszkodik és átharapja a torkát. Nagy és erős karmai segítségével biztosan ragadja meg áldozatát, és könnyen mászik fákra, sziklákra. A köztudatban nagy étvágyúnak tartják, s emiatt torkosborznak is nevezik. A népszerű film- és képregényhős, X-man eredendően rozsomák-ember, ám mivel Európában kevéssé ismert a rozsomák, ezért farkasemberként fordították le.

Forrás: Wikipedia, Szerző: Manfred Werner - Tsui

15. Kúposfejű delfin, a sós és édesvízben is elél
A kúposfejű delfin (Orcaella brevirostris) Délkelet-Ázsia partjainak közelében – például a Bengáli-öbölben, továbbá Visakhapatnam és Szingapúr térségében – honos. A sós és édesvízben egyaránt megél, de leginkább a kettő átmenetét kedveli, ezért előszeretettel él folyótorkolatok öbleiben. A kifejlett állat testhossza 2,1-2,3 méter, súlya 110-130 kilogramm. Mint neve is elárulja, feje kúpos, gömbölyded. Teste sötét grafitszürke, hasa kissé világosabb tónusú. Kritikusan veszélyeztetett faj, amelyre a legnagyobb veszélyt a halászhálók, illetve a dinamittal való halászat jelenti.

Forrás: Wikipedia, Szerző: C. Berjeau

 

forrás: bizarbin.com, weboid.hu, divaboo.info, planetsave.com, zooszeged.hu, izismile.com, wikipedia.org

A rovat új hírei

Hasonló

Az élet fája

Több mint 2,3 millió fajnak találták meg a helyét az amerikai kutatók által megrajzolt "életfán".

4 bizarr békafaj

Néha az lehet az érzésünk, hogy az űrlények köztünk élnek.

Egyszervolt állatok

Az egyensúly immáron megszűnt, a hatodik kihalási időszakban számos faj tűnik el végleg.

A rovat legolvasottabbjai

Amikor egy ötlet kivirágzik

"Márciusban ötven cserépodút helyeztünk ki szerte a városba. Két osztályt is fogadtunk a Kossuth Lajos Gimnázium és Általános ...