Először tanult meg kardszárnyú delfin emberi szavakat utánozni
A nőstény delfin trénerét utánozva tanult meg "kimondani" néhány angol szót egy franciaországi tengeri vidámparkban. "Szókincsét" a köszönésen kívül olyan szavak alkotják, mint az egy, kettő, három és az Amy név.
A delfinek - a Homo sapiensen kívül - az állatok azon ritka csoportjába tartoznak, amelyek hallás után képesek megtanulni egy-egy új hangzót. "Emlősöknél ez nagyon ritka. Érdekes, hogy közülük a legjobban a tengeri emlősök képesek rá" - mondta Josep Call, a St. Andrews-i Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője.
A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a kardszárnyú delfinek képesek-e utánzással megtanulni új hangzókat. Egy Wikie nevű nőstény viselkedését tanulmányozták az antibes-i Marineland Aquariumban.
Szavakat tanítottak neki, amelyeket az orrnyílásán fújva ejtett ki. Felvételeken hallani, amint rikoltó vagy élesen sípoló hangokkal utánozza többek között az angol számneveket.
A kardszárnyú delfinek csoportban élnek, egyedülálló hangadásukról ismerik fel egymást. A tudósok úgy vélik, a nyílt tengeren élők megtanulják egymás hangját utánozni.
"A vizsgált delfin, Wikie, fogságban képes volt megtanulni más, szabadon élő kardszárnyúak hangját úgy, hogy utánozta őket, tehát valószínű, hogy a tengeren is tudnak egymás nyelvén beszélni, valamint ez azt is megmagyarázza, hogyan alakul ki az egy-egy állatra jellemző vokalizáció" - mondta Call.
A hangok utánzása az emberi beszélt nyelvre jellemző, állatok közt meglepően ritka. A delfinek és a belugák (fehér delfin) ritkaságszámba menő tulajdonsága, hogy utánozni tudják a fajtársak és más fajok hangját. A madarak közül a papagájok és néhány varjúfaj képes emberi beszédet imitálni.
Wikie úgy adta ki az emberi beszédre emlékeztető hangokat, hogy közben az orrnyílása kint volt a vízből. Ha a víz alatt "beszélt" volna, talán egészen másképp hangzott volna. Mivel egyetlen állattal végezték a kísérletet, nem tudni, vajon a többi kardszárnyú is ilyen jó hangutánzó-e.
A kardszárnyúak (Orcinus orca) a legnagyobbak a delfinek közül, egyben a világ legerősebb csúcsragadozói közé is tartoznak. A tenger farkasainak is nevezik őket, halakon, teknősökön kívül más cetfélékre is vadásznak, a fókákat lerángatják akár a jégtáblákról is.
A kísérletről a Proceedings of the Royal Society of London B című brit tudományos lap számolt be.