Jellegzetes füttyük alapján azonosítanák az egyes delfineket
Egy palackorrú delfincsoport egyedei nem csak uszonyaik apró eltérései, de az egymás közötti kommunikációt szolgáló sajátos füttyük alapján is megkülönböztethetőek. Az igen munka- és költségigényes fotóalapú azonosítás alternatívájaként ausztrál kutatók egy olyan új módszer kidolgozásába kezdtek, amely a víz alatti, „passzív” hangrögzítés során nyert füttyöket egy-egy egyedhez rendelve követné nyomon azok tevékenységét.
Palackorrú delfinForrás: pexels.com
Az ausztrál Edith Cowan Egyetem (ECU) és Curtin Egyetem kutatói 2013 áprilisától szeptemberig tartó kutatásukban egy 17 egyedből álló palackorrú delfincsoportot vizsgáltak az ország nyugati felében található Swan folyóban. Az egyedek azonosítására addig kizárólagosan alkalmazott képek által dokumentált megfigyelést a kutatók hajókról végzik, és csupán nappal tudnak dolgozni. Fotók akkor készülnek a delfinekről, amikor azok a felszínre jönnek, azonosításukra hátsó uszonyuk sajátos bemélyedései, vágásai alapján kerül sor. Mindez folyamatos és személyes jelenlétet igényel a kutatóktól, ami rendkívül költségessé és időigényessé teszi ezt a megfigyelési módot.
Mivel a palackorrú delfinek ismertek arról, hogy egyedi azonosításra alkalmas füttyöket bocsátanak ki, viszont mindezt csoportban teszik, az ausztrál kutatók arra keresték a választ, van-e mód arra, hogy ebben a „zajban” is visszakövessék az egyedi mozgásokat. Ez egyrészt a világ delfincsoportjaira vonatkozóan is tartalmazhat lehetséges következtetéseket, másrészt az egyedek passzív nyomon követésének kidolgozása megbízható és az eddiginél hatékonyabb eszközt adhat a kutatók kezébe világszerte.
A Swan folyóban történt az első kísérlet erre, amely egy összetett tengeri ökoszisztéma, magas aktivitás- és zajszinttel – ez természetesen nem könnyítette meg a kutatók dolgát. A hangfelvételek egy mólóról másfél méteres mélységbe leeresztett kézi hidrofonok segítségével készültek. Chandra Salgado Kent, az ECU professzora szerint végső céljuk, hogy víz alatti hangrögzítők segítségével kövessék nyomon az egyedek mozgásait. „Célunk, hogy kialakítsunk egy új megközelítésmódot, amely az egyedi füttyöket az egyes delfinekhez rendeli” – mondja. Több mint 500 füttyöt sikerült delfinfotókhoz társítaniuk a kutatás ideje alatt.
„A delfinek társasági lények, csoportosan mozognak, ami különösen nehézzé teszi a füttyök egyedhez való rendelésének folyamatát” – mutat rá a fő kihívásra Christine Erbe, a Curtin Egyetem kutatója. Annak alapján, hogy egyes delfinek jelen voltak-e vagy sem a hangfelvételek idejében, néhány egyedre szűkült az a kör, amely az adott füttyöt kibocsáthatta. „A következő célunk, hogy egyedekre szűkítsük ezt le”- mondja Erbe.
Az eredeti tanulmányt az Acoustics Australia című folyóiratban publikálták.
Kép forrása: pexels.com / Szerző: Pixabay
