Eltűnőben a poszméhek!
Komoly veszélyt jelent a poszméhek túlélésére a klímaváltozás, mivel hatására jelentősen csökken a rovarok természetes élőhelyeinek kiterjedése Európában és Észak-Amerikában egyaránt - állapította meg egy európai, amerikai és kanadai szakemberekből álló kutatócsoport.
Földi poszméhForrás: wikipedia.org
Szerző: Alvesgaspar
Az állatok egy része, köztük a lepkék, a sarkvidékek felé vagy magasabban fekvő területekre húzódnak a felmelegedés hatásai elől. A poszméhek azonban nagy számban kezdtek eltűnni a délen fekvő élőhelyeikről, és a jelek szerint valamiért nem sikerül északabbra vonulniuk. A kutatók most 67 különböző poszméhfajra irányuló több mint 420 ezer megfigyelési adatot elemeztek az 1901 és 2010 közötti időszakból. Az 1901 és 1974 közötti periódust alapul véve a szakemberek arra jutottak, hogy a hőmérséklet-növekedéssel kísért elmúlt évtizedekben a méhek egy időben kezdtek pusztulni az európai és az észak-amerikai élőhelyeik déli területein. A kutatók a Science című tudományos folyóiratban ismertették az eredményeiket.
"Ha kipusztulnak a méhek, az emberiség csak négy évvel éli túl az apró rovarok eltűnését." - Hogy valóban Albert Einstein mondta-e e neki tulajdonított idézetet, vagy csak utólag hozták össze a nevével, azt nem lehet eldönteni. A mondanivalója azonban sajnos igaz, a baj immáron óriási! - Az élelmiszerek 70%-ának előállításához ugyanis szükség van a méhek által végzett beporzásra. Mezőgazdasági szerepük tehát felbecsülhetetlen, eltünésükkel ugyanis nem lenne semmilyen virágzó növény, ez esetben összeomlana az ökológiai egyensúly is!
| A poszméheket (Bombus) másképpen dongóméheknek is nevezik, ami hangos, zümmögő-döngő repülésükre utal. Fenyegető külsejük ellenére nem veszélyesek, erős fullánkjukat csak ritkán használják. A legnagyobb termetű méhek közé tartoznak, vaskos és tömött testüket rendszerint tarka szőrbunda fedi. Fészkük legtöbbször a föld felszínén helyezkedik el. A háziméhekkel ellentétben nem adnak mézet, azonban igen hasznosak, mivel tökéletesebb porzómunkájuk nyomán sok gyümölcs magvainak száma megnő és ezáltal a gyümölcs maga is súlyosabb és formásabb lesz. |
Érdemes megnézni a videót!
"Ezekre a fajokra komoly és azonnali kockázatot jelent az ember által okozott klímaváltozás" - nyilatkozott az Ottawai Egyetem munkatársaként dolgozó Jeremy Kerr, a tanulmány vezető szerzője. A szakemberek szerint évente nagyjából 300 kilométerrel, illetve 9 kilométerrel húzódnak vissza a poszméhek európai és észak-amerikai élőhelyeinek déli határvonalai. "A méhek élőhelyeinek déli pereme visszahúzódik, az északi határvonalat azonban nem képesek kijjebb tolni - vagyis az élőhelyük zsugorodik" - magyarázta Leif Richardson, a Vermonti Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője. A szakemberek szerint a méhek azért nem tudnak északabbra vonulni, mert mozgás közben nem képesek új populációt létrehozni. A kutatók szerint a jelenségért egyértelműen a felmelegedés, és nem a rovarirtó szerek vagy a földterületek ember általi használata a felelős. A szakemberek szerint az egyik lehetséges megoldás az lehet, ha a méheket emberi segítséggel költöztetik hűvösebb területekre. Néhányan azonban úgy vélik, hogy nem ez a legjobb megoldás, ugyanis nem mindegyik poszméhfajra van ugyanolyan hatással a felmelegedés.
Ellentétben ezzel a legfrissebb kutatási eredménnyel, szerkesztőségünk osztja a Greenpeace azon véleményét, miszerint a klímaváltozás mellett a méhgyilkos vegyszereknek minősülő permetező - növényvédő szerek is tizedelik a méhpopulációkat.
Kép forrása / Szerző: Alvesgaspar
