Több mézet kellene fogyasztanunk!
Hazánkban 20 ezer magyar család megélhetéséhez járul hozzá a méhészet és határainkon belül kiváló minőségű mézeket készítenek, amit az is jól mutat, hogy ezek kétharmadát a nyugat-európai piacon értékesítik.
Méz - illusztrációForrás: kormany.hu
Szerző: foto:Pelsoczy Csaba
Magyarország méznagyhatalom
Az Európai Unió harmadik legnagyobb méztermelője, és itt található Európa második legnagyobb méhsűrűsége, belföldön mintegy 20 ezer méhész 1,2 millió méhcsaláddal gazdálkodik. Az Európai Unióban évente átlagosan megtermelt 250 ezer tonna mézből Magyarország 10 százalékkal részesedik. Mivel a megtermelt méz mintegy 80 százalékát a határokon túl adják el, a világ mézkereskedelméből öt százalékkal részesedik az ország, amely méretéhez képest hatalmas arány.
A mézfogyasztásban mégsem szerepel az ország az élen
Bár az utóbbi években az éves szinten egy főre jutó mézfogyasztást sikerült 30-40 dkg/főről 70-80 dkg/fő mennyiségre emelni, a legtöbb európai országban ennek kétszeresét fogyasztják az emberek. Az elmúlt tíz évben átlagosan 15 és 30 ezer tonna között alakult a méztermelés, amelyből a belföldi mézfogyasztás mintegy 7-8 ezer tonna évente. A megtermelt méz mintegy 80%-át exportálnia kell az országnak.
Ha az emberek 60-70%-a naponta elfogyasztana egy teáskanál mézet, akkor az összes belföldön megtermelt mennyiség elfogyna.
Ezért kampány indult nemrég, amelynek egyik célja a mézfogyasztás növekedése
A közös fogyasztásösztönző kampány az Agrárminisztérium (AM), az Agrármarketing Centrum (AMC), az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) nevéhez fűződik. A „Legyen minden nap, mézes nap!” szlogent viselő, decemberig zajló promóció fókuszában áll a mézfogyasztás, a méz élettani hatásai és táplálkozásunkban betöltött nélkülözhetetlen szerepe. A kampányban két hónapon keresztül rendezvényekkel, rádiókampánnyal és közösségi média megjelenésekkel hívják fel a figyelmet a méz sokféleségére és a mézfajták fogyasztásának egészségre gyakorolt, jótékony hatásaira. Novemberben az iskolai „Mézes reggeli” alkalmával közel 500 intézményben mintegy 100 ezer gyermekhez szeretnénk eljutni. Decemberben az érdeklődők a zalaegerszegi Kárpát-medencei Mézfesztiválon, valamint a gyulai Méz- és Mézeskalács Nemzetközi Fesztiválon találkozhatnak a mézes promócióval.
A méz egészséges
Az ember a mézet az ősi időktől fogva gyűjtötte és eleinte mint csemegét, később mint fontos táplálékot, végül mint gyógyterméket használta, illetve használja. Mai ismereteink alapján a méz közel 70-féle gyógy-, és fiziológiai hatással bír. A méz kiváló szénhidrátforrás, mely gazdag ásványi anyagokban, tartalmaz vitaminokat, s szerves savakat, illóolajokat és fontos enzimeket. Találhatók még benne aminosavak, fehérjék és egyéb bioaktív anyagok. 81%-ban főleg monoszacharid cukrot tartalmaz. 22 féle makro-, és mikroelem található benne. Elsősorban C-, és B-vitamin, folsav és nikotinsav a leglényegesebb vitamintartalma. Rendkívül magas az enzimtartalma is, és ez okozza a jelentős antibiotikus sajátosságát.
A lépesmézben lévő viasz és propolisz fokozza a méz hatékonyságát nyálkahártya-gyulladások, illetve immungyengeség esetén. Legjelentősebb felhasználási köre: szívbetegségek (szívgyengeség), gyomorhurut, légcsőhurut, endokrin-mirigy bántalmak (elégtelenség), sebek kezelése.
Ellenjavallt: cukorbetegség, pajzsmirigy-túltengés, az agyalapi mirigy túlműködése, allergia és gyomorsav-túltengés esetén. (forrás: wikipedia)
Sokan nem is gondolnák, hogy a természetes antibiotikumnak tartott méz egy kilogrammjáért a méheknek nagyjából négymillió virágot kell meglátogatniuk, mialatt közel 170.000 km-t repülnek. Az élelmiszeripar 76 százaléka és a zöldség-gyümölcs termesztés 84 százaléka függ a méhek beporzásától, nélkülük bolygónk ökoszisztémája összeomlana. E tekintetben is örvendetes tény, hogy Magyarország az Európai Unió harmadik legnagyobb méztermelője.
Kép forrása: kormany.hu
