Húszmillió évesen kapott nevet

Nem is akárkiét: A borostyánba zárt szöcskét a híres brit természettudós - dokumentumfilmesről, David Attenborough-ról nevezték el.

Rovarokat tartalmazó borostyánForrás: wikipedia.org
Szerző: Brocken Inaglory

Moszkító borostyánba zárvaForrás: wikipedia.org
Szerző: Didier Desouens

Az amerikai Illinois-i Egyetem kutatói jelenleg egy olyan borostyánkő-gyűjteményt vizsgálnak, amelyben tucatnyi eddig nem ismert légy, fullánknélküli méh, szúnyog, hangya, darázs és egyéb rovarok maradványai konzerválódtak. A fosszíliákat 50 évvel ezelőtt fedezték fel a Dominikai Köztársaságban.

A kicsiny szöcskét, amelyet Electrotettix attenboroughi-nak neveztek el a híres természettudós és természetfilmes után, a kutatók különösen értékesnek tartják.

A szöcskék nagyon ritkák borostyánkőben, és ez a példány rendkívül jó állapotban maradt meg. Attenborough személyesen is érdeklődik a borostyánkövek iránt, és egyike volt a gyerekkori hőseimnek, ezért határoztam úgy, hogy a tiszteletére róla nevezem el a fajt" - nyilatkozta Sam Heads, az egyetem paleontológusa.

Moszkító borostyánba zárvaForrás: wikipedia.org
Szerző: Didier Desouens

A borostyán vagy borostyánkő fosszilis (megkövesedett) gyanta. Gyakran ásványként tartják számon, valójában azonban nem önálló ásványfaj, hanem számos szerves ásvány elegye. Híres arról a tulajdonságáról, hogy kitűnő állapotban őrzi meg a még képlékeny állapotában beleragadt kisebb állatokat, elsősorban ízeltlábúakat. Ilyen állatzárványból eddig több mint 2600 fajt határoztak meg, növényzárványokból pedig következtetni tudnak a földtörténeti korok flórájára. - forrás: wikipedia

A fosszíliákban fennmaradt rovarok teáht számos információval szolgálhatnak az evolúció folyamatáról és arról a korszakról, amelyből származnak. Heads szerint az ilyen leletek többet mondanak el az ősi klímáról és ökoszisztémáról, mint a dinoszauruszcsontok.

A tudósok rendkívül lassú folyamat során tudják átvilágítani a borostyánkőleleteket. A borostyánkövek nagy része foltos az oxidációtól, ezért a kutatóknak óvatosan fel kell vágniuk, és "ablakokat" csiszolniuk a kövek felületére, hogy megnézhessék, mit rejtenek az ilyen ősmaradványok.