Ősi élőlényeket fedeztek fel a földkéreg mélyén!
A földkéreg mélyén is van élet: Ősi élőlényeket fedeztek fel, melyek otthon érzik magukat a legszélsőségesebb körülmények között is.
Yellowstone Nemzeti Park egyik hőforrásaForrás: U.S. Geological Survey | Flickr
Gejzír a Yellowstone-banForrás: wikipedia.org
Ahogy Darwin mondta, az evolúció többmilliárd éve az élőlények végtelen változatosságát hozta létre. Ezek között több olyan is akad, melyek a legszélsőségesebb körülményekhez alkalmazkodtak, amilyen például a mélytengeri, hidrotermikus vulkáncsatornákra vagy a lávatavakra jellemző. Mindezen túl nemrégiben kiderült, hogy van élet a földkéregben is, igaz, nagyon egyszerű létformákról van szó.
Élet a föld mélyén
A legutóbb egy dél-afrikai aranbányában, 3,2 kilométer mélyen fedeztek fel az archaeák, vagyis ősbaktériumok csoportjába tartozó mikroorganizmusokat. Bár első látásra hasonlítanak a baktériumokra, genetikai felépítésük teljesen más. Az alvilág ura után stílusosan Hádész-archaeának (Hades archaea) nevezték el őket, és a savas, meleg forrásokat, valamint a sós környezetet szeretik, ahonnan más élőlények inkább menekülnének. Egészen 80 fokos hőmérsékletig képesek túlélni fény és oxigén nélkül. A legújabb kutatás azt vizsgálja, hogyan lehetséges ez.
Trükkös anyagcsere
Mivel ebben a mélységben nem lehetséges a fotoszintézis, a tudósok úgy vélik, hogy sok más mikroorganizmustól eltérően ezek a lények a környezet bizonyos kémiai anyagait hasznosítja azzal az eljárással, melynek neve kemoszintézis. A folyamat során a széntartalmú molekulák, mint a széndioxid és a metán elektront vesztenek, és az így felszabaduló energiából a mikroorganizmusok szénhidrátot gyártanak.
Archaeákat egyébként találtak már az Egyesült Államok több melegvizű forrásában a Yellowstone Nemzeti Parkban, Wyomingban és Észak-Karolinában. A különböző fajok anyagcseréért felelős génjeinek összehasonlításából az derült ki, hogy a Hádész-archaea anyagcsere-repertoárja változatosabb, mint a többié, és valószínűleg a kemoszintézis egy ritkább formáját használja.
Gejzír a Yellowstone-banForrás: wikipedia.org
Kép forrása / Szerző: U.S. Geological Survey
Thijs Ettema, az Uppsala-i Egyetem docense beszélt arról, hogy úgy tűnik, a Hádész-archaea képes hasznosítani bármilyen fajta szenet, mely ezekbe a barátságtalan mélységekbe leszivárog. Emellett viszonylag kicsi a genomja, ami azt jelenti, hogy nagyon kevés energiára van szüksége a tápanyagtermeléshez és a szaporodáshoz.
Mindent összevetve, ezek az egyértelműen jól alkalmazkodó lények annak is példái lehetnek, hogy lehetséges hasonló, zord körülmények között másutt is élet a Naprendszerben. Ennek feltérképezéséhez azonban arra van szükség, hogy még jobban megértsük, hogyan élnek általában a mikrobák a Föld mélyén.
Kiemelt kép forrása / Szerző: Wingchi
