Képzett majmokat is bevet a légierő!
Madárfészkek elpusztítására kiképzett makákókat és sólymokat is bevet a kínai légierő, hogy biztosítsák a szeptember 3-i pekingi katonai parádé zökkenőmentességét. Az akció csöppet sem veszélytelen!
MakákóForrás: pixabay.com
Egy ötfős makákócsapat pusztítja a kínai főváros közelében fekvő légitámaszpont körüli erdők madárfészkeit. A kínai légierő által "ökológiai megoldásnak" nevezett rendhagyó intézkedésekkel azt szeretnék a kínai hatóságok elkerülni, hogy a második világháború végének hetvenedik évfordulójáról megemlékező csütörtöki katonai parádén a Peking felett elszálló repülőgépek hajtóművébe kósza madarak repüljenek bele. Egy ilyen baleset akár a gép vesztét is okozhatja, ennek elkerülésére mindent bevetnek a kínai hatóságok.
Peking és a mellette lévő légitámaszpont a térség madármigrációs útvonalán fekszik, ezért egy esetleges baleset megelőzése érdekében a légierő örökbe fogadta a makákókat, amelyeket rövid időn belül kiképeztek arra, hogy idomárjaik parancsára felmásszanak a madárfészkeknek otthont adó fákra, és akár kevesebb mint egy perc alatt szétbontsák a madarak tojásrakó helyét. A madarak nem térnek vissza ugyanarra a helyre fészkelni, mert a pusztítást végző makákó illatanyagot hagy maga után, ami elriasztja őket - közölte a biztonsági szolgálatot teljesítő majmok egyik kiképzője. A madarakat így arra kényszerítik, hogy máshol, a repülőgépek útvonalától messzebb keressenek fészekhelyet.
Korábban a majmok munkáját emberek végezték, de míg az ő munkájuk kevésbé volt hatékony és persze jóval drágább is, a makákócsapat átlagosan hatvan fészket képes szétbontani egy nap leforgása alatt, ráadásul csupán némi jutalomfalatért cserébe.
A kínai légierő a majmok mellett tíz sólyommal próbálja a Peking és a parádén részt vevő repülők támaszpontjának légteret madármentessé tenni. A ragadozó madarakat kiképzőjük időnként felrepteti a magasba, ahol egy ideig köröznek, elriasztva a nem kívánatos kisebb állatokat. A madarakat általában a repülők felszállása előtt két órával küldik fel cirkálni a levegőben.
Hírforrások szerint a pekingi lakosságnak szigorú szabályokat kell követnie a csütörtökön esedékes felvonulás ideje alatt. Egyebek mellett például nem szabad a parádé helyszínéhez, a Csangan sugárút közelében lakóknak az ablakból figyelemmel kísérni a felvonulást, de a sárkányeregetés és a sportgalambok reptetése is tilos. Peking repülőterei is zárva tartanak ez idő alatt.
| Ez már a sokadik eset, hogy Kína állatokat vet be, holott az akció csöppet sem veszélytelen Természetes jelenség - bár nem túl gyakran előforduló - hogy új faj érkezik egy adott ökoszisztémába, ezeket hívjuk idegenhonos fajoknak, amelyek általában nem is képesek életben maradni, vagy ha mégis, akkor a lokális táplálkozási lánc részesévé válnak. Azonban előfordul, hogy inváziós fajként úgy maradnak életben, hogy közben az eredeti ökológiai egyensúlyt fel is borítják, kiszorítva így más, az adott területen őshonosnak számító fajokat, amelyek végül akár ki is halnak. Két tökéletes példa erre a Dodó, és az Erszényes farkas. A Mauritiusz szigeti Dodó kihalását a telepesek által behurcolt és később elvadult állatok (disznók, kutyák, patkányok) okozták, amelyek felfalták a földön fészkelő madarak tojásait. Az ausztráliai erszényes farkas kihalását az ember által behurcolt kutya elvadult változata, a dingó okozta, ugyanis a fajok között versengés (kompetíció) alakult ki, mivel azonos erőforrásokért küzdöttek. Az idegenhonos özönfajok tehát veszélyt jelentenek és kiszámíthatatlan hatást gyakorolnak a biológiai sokféleségre, komoly gazdasági károkat is okozhatnak. (Az "Egyszervolt állatok" című cikkünkben felsorolt állatok közül több az ember által behurcolt inváziós fajnak köszönhetően pusztult ki.) |
