Állatok munkában: a vadászsastól az aknakereső patkányig

Magazin

2020/10/16

Az emberek évezredek óta igyekeznek kihasználni az állatok különböző képességeit. Őseink idővel rájöttek, hogy kölcsönösen együttműködhetnek az ember társaságát kereső kutyafélékkel; hogy vadászat helyett házuk közelében tarthatnak és tenyészthetnek egyes kérődzőket húsukért és bundájukért; hogy az erősebb állatok - elefánt, ló, szarvasmarha - nagy segítség lehet a szállításban vagy földművelésben. Az állatoknak nemcsak az erejét, de az ügyességét, vadászösztönét is kihasználták, és a háborúból sem maradhattak ki: gondoljunk csak Hannibal harci elefántjaira vagy a sumérok, rómaiak "hadikutyáira". Még manapság is előfordul, hogy állatokat, pl. delfineket soroznak be a seregbe, képeznek ki hadászati célra. Most annak járunk utána, milyen, hasonlóan szokatlan „munkakörökben“ találhatjuk meg az állatokat békeidőben.

Következzen néhány példa, a vadászatot segítő szirti sasoktól és a kókuszdiót szedő makákóktól a koronavírus-előtesztelést végző kutyákon át, egészen a drogokat kiszagoló darazsakig. Ráadásként bemutatjuk Magawát, a hősiességéért aranymedállal kitüntetett aknakereső patkányt.


A szirti sas, társ a vadászatban

 

A mongol sztyeppén 4-6000 éves hagyománya van a ragadozómadaras vadászatnak, melyet elsősorban az itt a 12. században letelepedett kazahok gyakorolnak, de mellettük a mongoloktól, türköktől és kirgizektől sem idegen a zsákmányejtésnek ez a módja. Manapság leginkább a Mongóliai Altaj-hegység vidékét is magában foglaló Bajan-Ölgij tartományt és Kína Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területét emlegetik a sasos vadászat fellegváraként.

A szirti sasokat már fióka koruktól kezdve tréningezik és szoktatják az emberhez. Elsősorban tojókat vetnek be erre a célra, mert ők nagyobbak és agresszívebbek a hímeknél. Szárnyfesztávolságuk 2,2 méter is lehet, a látásuk pedig nyolcszor élesebb az emberénél, és akár 160 km/órás sebességgel is üldözhetik a zsákmányt, mely leginkább pusztai róka, vörös róka és ezüstróka. Gazdájuk lóháton száguld utánuk.

Ragadozómadarakat ugyanakkor nemcsak vadászati céllal alkalmaznak a világon. A sólymok és héják jó szolgálatot tesznek a repülőtereken, ahonnan távol tartják a többi, kisebb madarat, így előzve meg a madárütközéses repülőbaleseteket. A tavaszi és őszi időszakban Ferihegyen is megjelennek a solymászok, hogy a földet érési zóna közelében röptessék ragadozómadaraikat. A madarak távoltartását viszont nem mindenhol ragadozókkal oldják meg. A kínai légierő pekingi bázisán ezt a káros következményektől sem mentes feladatot például majmokra osztották.


Majomügyességgel a kókuszpálmán

 

Nem a kínaiak az egyetlenek, akiknek eszükbe jutott a majmok foglalkoztatása. Thaiföldön mintegy 400 éve képeznek ki makákókat kókuszdió-szedésre, és Srí Lanka, Malajzia, India és a régió más országai is dolgoztatnak majmokat hasonló munkakörben. A majmok hatékonysága e téren össze sem hasonlítható az emberekével, etikailag viszont nagyon is megkérdőjelezhető ez a gyakorlat még akkor is, ha abban nincs egyetértés, hogy mennyi kínzással jár a kiképzés és a munka mennyire viseli meg a majmokat. Egy hím majom átlagosan 1600 kókuszdiót képes gyűjteni naponta, míg egy nőstény 600-at. Ehhez képest egy ember naponta csak körülbelül 80 darabot tud leszedni. Ez a jelenség csak az utóbbi időben került a kókuszdió-felvásárlók figyelmének homlokterébe, és egyre több cég, áruházlánc igyekszik elkerülni, hogy állati munkával termelt nyersanyagot vásároljon.


Csalhatatlan szimatú rendőrkutyák

 

Míg a kókusszedéshez a majmokon kívül nem sok állat ért, a fajspecifikus készségeken kívül van egy olyan különleges és hasznos tulajdonság, mely a legtöbb emlősben, sőt rovarban is közös. Ez pedig a kifinomult szaglás. Ha megkérdőjelezhetetlen szimatra van szükség, akkor érkeznek a képbe a rendőrkutyák. Az ebek régóta segítik az embert a házak, nyájak őrzésében, de az első, hivatalos jellegű feladatot is meglehetősen régen bízták rájuk. A 14. század elején, a franciaországi St. Malóban fogtak először kutyát kikötői létesítmények őrzésére. Az angol rendőrség kötelékébe 1888-ban kerültek négylábúak, méghozzá Londonban, amikor Hasfelmetsző Jacknek próbáltak a nyomára bukkanni.

Bár a küldetés sikertelenül zárult, ez nem csorbította a kutyák iránti bizalmat, akik maradtak a rendőrség alkalmazásában. Eközben ráadásul az Egyesült Államokban is felfigyeltek a háziállatok potenciális rendvédelmi képességeire, és be is vetették őket felkelők kordában tartására. Manapság a kutyákat elsősorban kábítószerek, fegyverek és robbanóanyagok keresésére alkalmazzák, de szerepet kapnak gyújtogatások kivizsgálásában és balesetek, gyilkosságok áldozatainak földi maradványait is segíthetnek megtalálni, újabban pedig koronavírus-előtesztelést végeztetnek velük például a dubaji és helsinki reptéren.


A darazsak antennája

 

Nem a kutyák ugyanakkor az egyetlenek, akik különböző kémiai anyagokat illetve betegségeket képesek kiszagolni. Ugyanez elmondható a darazsakról is, egészen pontosan az amerikában őshonos Microplitis croceipes nevű, parazita darázsfajról, mely kicsiny antennáival érzékeli a hernyók ürülékének szagát. Remek szaglóképességéból kiindulva 2005-ben Georgiai Egyetem és az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium végzett vele kísérleteket. Ennek során egy kicsiny, csészeméretű eszközt alkottak, amelyet Wasp Hound, vagyis Darázskutya névre kereszteltek. Ebben elhelyezték el a cukorjutalommal idomított rovarokat, az eszköz pedig hanggal vagy fénnyel jelezte, hogyha a benne található parányi lények szagot fogtak. A darazsak a robbanószerektől a drogokon át egészen a növényi, sőt, emberi betegségekig sokmindent detektálni tudnak.


Patkányok az aknamezőn

 

A robbanószerek kiszagolására patkányokat is bevetnek, legutóbb például ki is tüntettek egy bombakereső gambiai óriáspatkányt, Magawát, aki eddig 39 aknát és 28 fel nem robbant lőszert szimatolt ki. Magawa Kambodzsában teljesített szolgálatáért érdemelte ki a Beteg állatokról gondoskodó emberek jótékonysági szervezetének (People's Dispensary for Sick Animals) díját. Az "életmentő szolgálata iránti odaadásáért, amelyet Kambodzsában a halálos aknák feltárása során tanúsított" címet eddig csupán harminc állat kapta meg, közülük Magawa az első patkány. A most hétéves rágcsálót a tanzániai székhelyű, belga Apopo szervezet képezte ki, mely az 1990-es évek óta képezi „hős patkányait“ a HeroRAT elnevezésű program keretében az aknák és a tuberkulózis észlelésére. A patkányok egyévnyi kiképzés után kapnak tanúsítványt munkaalkalmasságukról.

A patkányok a robbanóanyag egyik kémiai összetevőjét érzékelik, így a fémdetektoroknál gyorsabban megtalálják az aknákat. Magawa mindössze 20 perc alatt képes átvizsgálni egy teniszpályányi területet, ez fémdetektorral 1-4 napig is eltarthat. Az állat ugyanakkor elég kicsi és könnyű ahhoz, hogy ne indítsa be az aknákat, ha elsétál felettük. Amikor megtalálja a robbanószert, megkapargatja a tetejét, ezzel riasztva a vele dolgozó embereket. A rágcsáló már közeledik a nyugdíjas korhoz, naponta reggelenként fél órát dolgozik.

Az aknamentesítéssel foglalkozó The HALO Trust szerint Kambodzsában 1979 óta több mint 64 ezer halálos áldozatot követeltek az aknák és mintegy 25 ezer esetben történt miattuk végtagamputáció. Feltételezések szerint a délkelet-ázsiai országban mintegy hatmillió akna rejtőzhet a földben.


Kép forrása: commons.wikimedia.org / Szerző: Tuukka Tiensuu, Arman Alizad

 

A rovat új hírei

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai