Majmok bevetése

Hír

írta: Admin
2014/05/07

A veszélyforrást jelentő költözőmadarak elriasztására majmokat vet be a kínai légierő pekingi bázisán.

Nemrég adtunk hírt az izraeli fügekaktusz-mentésről, amelyeknek keretében százötvenezer katicabogarat engedtek szabadon, hogy a kaktuszokat veszélyeztető bogarakat felfalják. Hasonló "biológiai fegyverek" bevetéséről más korábban is írtunk, például a chieli akcióban érintett baglyok feladata az volt, hogy visszaszorítsák a hanta-vírust hordozó patkányok terjedését.

Kína most majmokat vet be a légierő pekingi bázisán, hogy a madarakat elriasszák. A szárnyasok ugyanis gyakran fészkelnek a bázis gépeinek motorjába vagy hajtóművébe, ami komoly veszélyforrást jelent. A madarak távoltartása pedig korántsem könnyű feladat: korábban a katonák maguk kényszerültek a fára mászásra s a fészkek eltávolítására, de a szárnyasok elriasztására fény- és audióberendezéseket is bevetettek. Az akciók komolyabb sikerrel nem jártak, ezért döntöttek a majmok alkalmazása mellett. A beszámolók szerint a kísérleti jelleggel "rendbe állított" első két majom csaknem kétszáz fészket távolított el, illatuk pedig a madarakat a további fészekrakástól is elriasztja. A kínai internetet az elmúlt napokban bejárta a katonák által kézen fogva vezetett makákók képe, akik máris "hírességnek" számítanak.

Nem ez az első eset hogy Kína állatokat vet be. Hasonló alternatív kísérletbe kezdett a múlt évben az északnyugat-kínai Pole város vezetése is. Több mint 600 kóbormacskát eresztettek szélnek, hogy megfékezzék a mezei rágcsálók terjedését.

Az akció csöppet sem veszélytelen!
Természetes jelenség - bár nem túl gyakran előforduló - hogy új faj érkezik egy adott ökoszisztémába, ezeket hívjuk idegenhonos fajoknak, amelyek általában nem is képesek életben maradni, vagy ha mégis, akkor a lokális táplálkozási lánc részesévé válnak. Azonban előfordul, hogy inváziós fajként úgy maradnak életben, hogy közben az eredeti ökológiai egyensúlyt fel is borítják, kiszorítva így más, az adott területen őshonosnak számító fajokat, amelyek végül akár ki is halnak. Két tökéletes példa erre a Dodó, és az Erszényes farkas. A Mauritiusz szigeti Dodó kihalását a telepesek által behurcolt és később elvadult állatok (disznók, kutyák, patkányok) okozták, amelyek felfalták a földön fészkelő madarak tojásait. Az ausztráliai erszényes farkas kihalását az ember által behurcolt kutya elvadult változata, a dingó okozta, ugyanis a fajok között versengés (kompetíció) alakult ki, mivel azonos erőforrásokért küzdöttek.
Az idegenhonos özönfajok tehát veszélyt jelentenek és kiszámíthatatlan hatást gyakorolnak a biológiai sokféleségre, komoly gazdasági károkat is okozhatnak. (Az "Egyszervolt állatok" című cikkünkben felsorolt állatok közül több az ember által behurcolt inváziós fajnak köszönhetően pusztult ki.)

 

forrás: MTI

A rovat új hírei

Hasonló

A macskák "szabad hadserege"

Kóbor macskák százait eresztették szélnek Kína egy olyan térségében, ahol jó ideje garázdálkodnak a mezei rágcsálók.

A rovat legolvasottabbjai