Korallzátonyt találtak Grönland partjainál

Hír

írta: Admin
2014/02/06

Először bukkantak hidegvízben élő korallzátonyra kutatók Grönland partjainál: a Lophelia pertusa kőkorallt a sziget délnyugati részén lévő Desolation-foknál találták a tenger mélyén.

Egy kanadai kutatóhajó vízmintákat gyűjtött a térségben 2012-ben, és amikor felszereléseit a felszínre hozták virágállatok (korallok) tapadtak hozzájuk. A kutatók már majdnem visszadobták a koralldarabokat a tengerbe, amikor szerencsére rájöttek arra, mit is tartanak a kezükben - írta Helle Jorgensbye, a dániai műszaki egyetem doktorandusza, aki a korallzátonyt tanulmányozta.

Hideg vízben élő korallokat már találtak Grönland nyugati partjainál, de Lophelia pertusa kőkorallt még soha, sőt korallzátonyt sem - olvasható a kutatók által az ICES Insight című folyóiratban közzétett jelentésben.

A korallok minden trópusi és szubtrópusi tengerben, valamint a mérsékelt öv tengereiben megtalálhatók. Korallzátonyok főleg a kontinensek melegebb, keleti oldalán fordulnak elő, mert a nyugati részen hideg áramlatok vannak. A leghíresebb korallzátony az ausztráliai Queenslandtől északkeletre található Nagy-korallzátony. A vörös nemeskorall a Földközi-tengerben él. Előfordulnak még kisebb-nagyobb zátonyok pl: Floridai szigeteknél vagy a Bahama-szigeteknél.

Az új-skóciai Bedford Óceánkutató Intézet szakemberei 2012-ben visszatértek a helyszínre, fotókat készítettek a korallzátonyról és további mintákat is vettek. A zátonyt a Lophelia pertusa kőkorall építette 900 méter mélyen a tengerszint alatt, gyors áramlatokban, közel ahhoz a helyhez, ahol a grönlandi kontinentális talapzat az óceán mélyére bukik.

Ez a gyöngyház és rózsaszín színű korallfaj megtalálható Norvégia és Svédország partjainál, ahol a zátonyok magassága akár a 20 métert is eléri, de azoknak csak a tetején, 10-20 centiméternyi sávban van élet. Ezek a korallok viszonylag meleg - 4 Celsius-fok vagy annál melegebb - vízben élnek, amely a Golf-áramlattal és más meleg vizű áramlatokkal érkeznek az Atlanti-óceán északi részére. Meleg vizű fajtársaikkal ellentétben nincs szükségük napfényre, többségük napfényből táplálkozó algákon él.

A nagy norvég korallzátonyok több mint nyolcezer évesek, ami azt jelenti, hogy akkor kezdtek el növekedni, amikor az utolsó jégkorszak után eltűnt a jég a térségből. A grönlandi korallzátony valószínűleg kisebb, de még nem tudjuk, valójában hány éves lehet - idézte Jorgensbye-t a Live Science tudományos hírportál.

 

forrás: MTI, livescience.com, wikipedia.org

A rovat új hírei

Magyar madarászok Albániában

Magyar madarászok indulnak 2 hetes expedícióra azzal a céllal, hogy feltérképezzék Albánia megmaradt nádasait a Natura 2000-es ...

Hasonló

A korallzátonyok rejtelmei

Daniel Stoupin gyönyörű videója a korallzátonyok élővilágát egyedülálló módon mutatja be.

Hosszabb, mint a Grand Canyon

A világ egyik legnagyobb kanyonját fedezték fel a Grönlandon. Bízunk benne, hogy nem válik turista látványossággá.

Zöldebb Grönland 2100-ig

A legfrissebb tanulmány az eddigieknél pontosabb képet nyújt a jövőről. A zöldüléshez immáron évszámot is rendel.

A rovat legolvasottabbjai

Magyar madarászok Albániában

Magyar madarászok indulnak 2 hetes expedícióra azzal a céllal, hogy feltérképezzék Albánia megmaradt nádasait a Natura 2000-es ...