A klímaváltozás okozta korallfehéredés megváltoztatja a zátonyok halközösségeinek összetételét

Hír

írta: MTI
2019/06/20

Brit kutatók eredményei szerint a Seychelle-szigeteket érintő 1998-as tömeges korallfehéredés nyomán megváltozott a térség biológiai sokfélesége és maradandóan átalakult a korallzátonyoknál együtt élő halfajok összetétele.

A Lancasteri Egyetem kutatói és kollégáik 16 évre kiterjedően vizsgálták a helyi korallzátonyok regenerálódását, egészen addig, amíg 2016-ban újabb tömeges korallfehéredés pusztított a térségben.

A korábban nagyszámú ragadozó halnak, például csattogóhalaknak és fűrészfogú sügérféléknek, valamint apró sörtefogúféléknek otthont adó zátonyoknál a korallfehéredést követően új halközösségek alakultak ki, amelyekben algával táplálkozó nyúlhalfélék és papagájhalfélék, valamint gerinctelenekkel táplálkozó ajakoshalfélék dominálnak.

A korallfehéredés a beteg korallzátonyok ismertetőjegye. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek, és csak a fehéres színű mészváz marad vissza. Amennyiben a folyamat hosszú időn át tart, a korallok elpusztulnak, ami súlyos csapást jelent az élőhelyként és táplálékként a korallokra támaszkodó halakra és ezen keresztül az emberekre is.

A szakemberek szerint a változás oka, hogy a korallfehéredés nyomán összeomlott a halak természetes élőhelye.

  • Azoknál a zátonyoknál a legszembetűnőbb a halak számának és összetételének megváltozása, amelyeknél a koralloknak nem sikerült regenerálódniuk és a tengeri algák vették át a helyüket.
  • Meglepő módon azoknál a zátonyoknál, amelyek fokozatosan regenerálódtak a két tömeges korallfehéredés között eltelt 18 évben, a halfajok ugyan visszatértek, de az egyes populációknak nem sikerült visszaállniuk a korallfehéredés előtti szintre.

Világszerte maradandó átalakulásokra kell számítani a zátonyoknál élő halfajok összetételében

James Robinson vezető szerző szerint a Seychelle-szigeteki esettanulmány azt sugallja, hogy az óceánok melegedésének jelenlegi üteme mellett - amely átlagosan kevesebb mint tíz évenként előforduló korallfehéredést jelent - világszerte maradandó átalakulásokra kell számítani a zátonyoknál élő halfajok összetételében. A szakemberek szerint mindez megváltoztatja a korallzátonyok szerepét, valamint a part menti közösségek halászati lehetőségeit.

A kutatók a Global Change Biology című folyóiratban publikáltál eredményeiket.


Kép forrása: pixabay.com / Szerző: Dominique Clain

forrás: MTI

A rovat új hírei

Hasonló

A korallzátonyok rejtelmei

Daniel Stoupin gyönyörű videója a korallzátonyok élővilágát egyedülálló módon mutatja be.

A rovat legolvasottabbjai