Megépülhet a korallok "Noé bárkája"! - Biobank létrehozásával mentenék meg a pusztuló korallzátonyokat
Biobankot hoznak létre az ausztrál Nagy-korallzátony szomszédságába, hogy biztonságban tárolhassák a legveszélyeztetettebb korallfajok élő egyedeit arra az esetre, ha a jövőben újra kellene éleszteni egyes populációkat a természetben.
Biobank létrehozásán dolgoznak Ausztráliában (Képünk illusztráció!)Forrás: www.flickr.com
Szerző: IAEA/Brandon Gebka
A norvégiai nemzetközi magbunker mintájára megálmodott Élő Korall Biobankban (Living Coral Biobank) 800 különböző korallfajt őriznének és tenyésztenének, a létesítményben emellett kutatólaboratóriumok is helyet kapnának, és akváriumszerű turistalátványosságként is működne - írja a The Guardian online kiadása.
A queenslandi Port Douglasbe tervezett létesítmény lenne a fizikai bázisa egy nagyobb volumenű biobankprojektnek, amelynek célja, hogy a köz- és magánakváriumok világhálózatát létrehozva biztosítsa a különböző korallfajok megóvását. A projekt mögött álló Great Barrier Reef Legacy nonprofit csoport a jövő héten kezdi meg a korallok begyűjtését az ausztrál Nagy-korallzátony területén, és a virágállatokat ideiglenesen Cairnsben helyezik el.
"Nagyon súlyos korallfehéredéseknek voltunk szemtanúi, és rájöttünk, hogy bár van néhány nagyszerű környezetvédelmi kezdeményezés, sok évbe telik, mire ezeknek érezni lehet majd a jótékony hatását és akkor is csupán néhány koralltípus esetében" - nyilatkozta Dean Miller tengerbiológus, a korallbiobank igazgatója, akinek reményei szerint a létesítmény 2025-re már 800 korallfajnak adna otthont.
| A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek, és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ha a folyamat hosszan tart, a korallok elpusztulnak, ami súlyos csapást jelent az élőhelyként és táplálékként a korallokra támaszkodó halakra és rajtuk keresztül a halászatra, így az emberekre is. A korallfehéredést a tengervíz hőmérsékletének emelkedése okozza, aminek hátterében a klímaváltozás áll (korábban a Csendes-óceán trópusi vízfelszínének felmelegedését okozó 2016-os és 2017-es El Nino légköri jelenség is). A Nagy-korallzátony északi térségében a korallok többsége már kipusztult. |
Az elmúlt években számos tanulmány készült a korallzátonyok, - így többek közt az ausztrál Nagy-korallzátony - egyre romló, mára már kiritikus állapotáról. Íme néhány letaglózó tény:
- 2016-ra a Dél-kínai-tenger korallzátonyainak több mint a 80 százaléka tünt el nemegészen 50 év leforgása alatt.
- 2016-ra az Egyesült Királyság legnagyobb trópusi korallzátonyán a koralltelepek 85 százaléka károsodott.
- 2018-ra Japán legnagyobb korallzátonyának már csupán 1 százaléka volt egészséges.
- 2019-re a az ausztrál Nagy-korallzátony hosszában már átlagosan 90 százalékkal alacsonyabb volt az új korallok száma az 1990-es évekhez képest.
A kutatások szerint az éghajlatváltozás miatt 2050-re eltűnhetnek a korallzátonyok az egész Földről. A tengeri állatfajok több mint 25 százaléka él korallzátonyokban, ezek a zátonyok pedig körülbelül 850 millió ember számára bírnak valamilyen gazdasági, társadalmi vagy kulturális jelentőséggel, így a korallzátonyok eltűnésének drámai következményei lennének minden közösségre nézve.
Kép forrása: 1. flickr.com / Brandon Gebka, IAEA Imagebank
