Magára hagyott oroszországi erdők: Szibériában már közel 2,5 millió hektárnyi erdő lángol!
Július közepe óta óriási erdőtűz tombol Szibéria déli részén, Irkutszk és Krasznojarszk megyében, Jakutföld és a Hanti-Manszijszki autonóm terület sarki területeire is kiterjedve, visszafordíthatatlan károkat okozva a tundrában és a permafrosztban.
Erdőtűz (illusztráció)Forrás: pixabay.com
A nyár Szibériában is az erdőtüzek szezonja, azonban idén minden eddiginél tragikusabbá vált a helyzet: a rekordmagas hőmérséklet, a villámok és az erős szelek nagyban felerősítették a jelenséget.
Az első, hivatalos jelentések július 17-én érkeztek, a környező településeken azonban már 13-án hatalmas füstöt észleltek, amely azóta elérte Novoszibirszket és Jekatyerinburgot, Oroszország harmadik és negyedik legnépesebb városát is.
A tüzek nagy részét - legalábbis a hatóságok részéről - nem oltják
Oroszország erdeinek nagy része ugyanis, beleértve az érintett területek jelentős hányadát is, nem áll védelem alatt. Erre néhány éve egy hivatalos fogalmat is bevezettek a minisztériumi rendeletben. A "nem védett zóna" (unprotected zone) azokat a nehezen megközelíthető területeket jelöli, ahol a tűz nem veszélyeztet emberéleteket, illetve stratégiai létesítményeket, az oltás pedig nagyobb költségekkel járna, mint az okozott kár. Így a hatóságok a tüzek oltása helyett az esőre várnak.
A Greenpeace szerint a helyzetet tovább bonyolítja, hogy az erdőségek kezelése nem egységes. Míg a nagy lakossági központok védelméért Oroszország vészhelyzeti minisztériuma felelős, és megfelelő finanszírozást kap, az erdők védelmének feladata a régiók kormányzatára és a szövetségi erdészeti ügynökségekre hárul. Péládul a 2015-ös erdőtüzek kezelésének ügye bürokratikus csatát váltott ki, mivel a szövetségi erdészeti ügynökségek egymást vádolták gondatlansággal. Az oltásokat tovább nehezíti, hogy az erdészeti ügynökségek gyakran az önkéntes tűzoltók segítségére szorulnak, azonban ez is pénzbe kerül, a regionális kormányzatok anyagi lehetőségei pedig igencsak szűkösek. A dolgot nehezíti továbbá, hogy az önkéntes csapatok a Greenpeace-től is kaptak speciális tűzoltói képzéseket, ám a szervezet tevékenységét nem igazán nézik jó szemmel Oroszországban.
A meteorológusok még nem ismerték el, hogy vészhelyzet alakult ki, mert ez a bejelentés hivatalos kötelezettségekkel is járna, például azzal, hogy a környező gyárak csökkentsék a kibocsátásukat. Alexander Uss regionális kormányzó viszont megkérte az üzemeket, hogy önként tegyenek lépéseket a káros anyagok kibocsátása ellen.
Az emberek fejfájásra, légzési és vérnyomásproblémákra panaszkodnak, sokan maszkban mennek az utcára, tüntetéseket szerveznek, és aláírásokat gyűjtenek a vészhelyzet elismertetésére és minden létező fórumon igyekeznek megosztani a tapasztalataikat és a fotóikat.
Tűzhelyzet 2019. július 25-én
| Terület megnevezése | Erdőtűz kitettség (hektár) | Erdőtűz oltás (hektár) |
| Krasznojarsksz megye | 906,344 | 24,178 |
| Jakutföld | 784,909 | 865 |
| Irkutszk megye | 499,443 | 120,262 |
| Burjátföld | 45,097 | 992 |
| Hanti-Manszijszki autonóm terület | 22 | Oltás alatt |
| Bajkálon túli határterület | 17 | 1 |
| Tyumenyi terület | 1 | Oltás alatt |
A Greenpeace szerint emberi tevékenység okozza a tüzeket
A Greenpeace Global Mapping Hub GIS szakemberei műholdfelvételek elemzésével arra jutottak, hogy a 2018 évi szibériai erdőtüzek emberi tevékenységek következtében jönnek létre, egészen pontosan egy ellentmondásos gyakorlat, az ún. előírt égetés áll a tüzek hátterében, ami eredetileg épp az erdőtüzek megfékezését szolgálná. Az akkori szibériai tűzvészek újabb vizsgálata kimutatta, hogy a tüzek túlnyomó többsége érinti azokat a területeket, ahol emberek laknak, utaznak vagy dolgoznak, illetve előírt égetéseket végeznek. Pl. az amuri régióban 2,8 millió hektárnyi terület, az összes erdőtűz egynegyede égett 2018-ban, melyek mind kapcsolatban álltak azokkal a területekkel, ahol az erdészeti szolgálat elvégezte az előírt égetést. Azaz a törvényileg elrendelt égetések vagy nagyobb erdőtüzeket okoztak, vagy nem töltötték be preventív funkciójukat.
Oroszorszában átlagosan évi 2 millió hektárnyi erdőt veszítenek.
Erdőtüzek tombolnak a világ számos pontján, többek közt a sarkvidéken is
A sorozatos melegrekordok után készült műholdfelvételek jól látszanak a Grönlandon és Alaszkán tomboló tüzek - utóbbiak körülbelül 650 000 hektárt érintenek, ami hatalmas ökológiai katasztrófát okoz. A sarki tüzek által 2019. júniusától július 21-ig körülbelül 100 megatonna széndioxid került a levegőbe, ami megfelel Belgium 2017-es fosszilis tüzelőanyagokból származó kibocsátásának.
Ezen a térképen valós időben követheti nyomon az erdőtüzeket.
Kép forrása (illusztráció): pixabay.com
