Ömleni fog a metán a légkörbe! - Megállíthatatlan az állandóan fagyott talajú területek eltűnése
A klímaváltozás miatt megállíthatatlan a hideg, állandóan fagyott talajú területek csökkenése, 2100-ra szinte teljesen el fognak tűnni a kutatók szerint.
Metánban gazdag termokarsztos tavak kialakulása ott, ahol korábban még fagyott volt a talaj.Forrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Steve Jurvetson
Az Exeteri és Helsinki Egyetem, valamint a Finn Meteorológiai Intézet tudósai megfigyelték azokat természetes folyamatokat, melyeket a fagy és a hó idéz elő ezekben a zónákban. Eredményeik szerint - és a jövőbeli szén-dioxid-kibocsátás legoptimistább becsléseit tekintve - a periglaciális zónák kiterjedése 2050-re drámaian csökkenni fog, 2100-ra pedig szinte teljesen eltűnnek.
Ennek nagy hatása lehet a tájra és a fajok sokszínűségére, ráadásul felerősítheti a visszacsatolást, vagyis a klímaváltozás hatásait erősítő vagy gyengítő folyamatokat.
Mi történik a permafroszt olvadásának következtében?
- Nukleáris hulladékok olvadnak ki és felszínre kerülnek a szunnyadó vírusok és baktériumok.
- Óriási mértékű metán szabadul fel - üvegházhatása sokszorosa a szén-dioxidénak
- Ördögi kör: Minél több metán szabadul fel, annál nagyobb mértékben nő a hőmérséklet - így méginkább gyorsul az olvadás, azaz még több metán szabadul fel.
| A metán valójában veszélyesebb, mint a szén-dioxid: Amíg a szén-dioxid évszázadokon át megmarad az atmoszférában, addig a metán csupán 1-2 évtizeden keresztül marad aktív, míg széndioxiddá nem bomlik le. (A metán olyan atmoszférikus gázokkal találkozik, mint például az ózon, ami oxidálja a metánt, ekkor általában CO2 és H2O keletkezik.) Az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) szerint ebben az időszakban a metán üvegházhatása már 86-szor nagyobb a szén-dioxidénál. Ez az un. "GWP20", ami a gáz 20 év alatt tapasztalható globális felmelegedési potenciálját jelzi. Azért hallhattuk ezidáig azt, hogy a metán 23, vagy akár 34-szeres üvegházhatással járul hozzá a klímaváltozáshoz, mert - és bár ez minden tudományos alapot mellőz - alapvetően 100 éves hőtartó potenciállal (GWP100) szoktak számolni. Erre reagált többek közt Ilissa Ocko, az EDF (Environmental Defense Fund) klímakutatója is nemrégiben, aki szerint a GWP100-as érték - finoman fogalmazva is - "alábecsüli" a gáz negatív hatásait. |
"Ezek alapján úgy tűnik, a jövőben várható ezen folyamatok működésében egy átbillenési pont, alapvető változások következnek be a talaj állapotában és a légköri visszacsatolásokban" - fejtette ki a szakértő.
Stephan Harrison, az Exeteri Egyetem tudósa szerint a projekt során különböző modellek segítségével bemutatták, hogy ebben az évszázadban a geológiai folyamatok és az ökoszisztémák nagy tengerszint feletti magasságban, valamint az északi és déli területeken alapvetően változnak meg a klímaváltozás nyomán.
Becsléseik szerint az általuk vizsgált észak-európai terület periglaciális zónáinak kiterjedése 72 százalékkal csökkenni fog. 2100-ra pedig ilyen zónák csak a magashegyi területeken fognak létezni.
Miska Luoto, a Helsinki Egyetem tudósa kiemelte, hogy mindez jelentős változást okoz az észak-európai növények életében is. Sok ritka faj csak fagyos területeken él meg, így az ilyen különleges adottságú területek eltűnése miatt csökken a fajok sokszínűsége.
A kutatók munkájukat és eredményeiket a Nature Communications című szaklapban mutatták be, melyről a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál közölt cikket.
Termokarsztos tavak: Wikipedia / Szerző: Steve Jurvetson
