Egyre csak növekszik a hírhedt szibériai óriás-kráter, az „alvilág átjárója”
A Kelet-Szibériában található Batagaika-kráter a klímaváltozás okozta permaforszt (örökfagy talaj) olvadás eredményeként évente 10 métert növekszik. Az üreg - melyet már jelenleg is az egyik legnagyobb földi kráterként tartanak számon - jelenleg körülbelül 1 kilométer hosszú és 85 méter mély. A helyiek tartanak tőle, nem nernek a közelébe menni. Bölcsen is teszik.
A területet a helyi jakutok is csak nagy óvatossággal közelítik meg, egyesek "az alvilág átjárójának" hívják. A krátert a permafroszt ("örökfagy talaj", azaz olyan terület, ahol a föld legalább két, egymást követő évben fagyott marad) olvadása hozta létre. Az olvadással létrejövő, halmos-üreges talajt termokarsztnak nevezik.
A Quaternary Research nevű folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kráter az elmúlt 200 000 év éghajlatváltozásaira nyit rálátást, így lehetőséget ad a klímatörténeti kutatásokra. A tudósok az üledékminták alapján elemzik, hogyan változott a táj a klímával együtt az utolsó jégkorszakban. Ez a kutatás a napjainkban zajó klímafolyamatokba is betekintés nyújthat.
A kráterről fotókat közölt a The Siberian Times online lap, ide kattintva megtekinthetőek.
A térség talajának olvadása a ’60-as években kezdődött, amikor a gyors erdőirtás után a kivágott fák helyén a napsugarak melegíteni kezdték a talajt. Az utóbbi évek felmelegedése ezt a folyamatot méginkább felgyorsította. A permafroszt helyén maradó olvadó, erodált talajon úgynevezett "részeg erdő" jön létre, vagyis a fák nem tudnak egyenesen nőni: így még kevesebb árnyékot adnak, s folytatódik a talaj felmelegedése. A jelenség nemcsak Eurázsiában, hanem Alaszkában is megfigyelhető. A mély, üledékes rétegek gyorsan olvadásával aztán a talaj felső rétege lecsuszamlik, és ez megrongálhatja a vezetékeket, utakat, sőt, akár házakat is elnyelhet.
A termokarszt növekedése a felmelegedés következménye, s további felmelegedéseket okozhat. A becslélesek szerint a Földön található metán (mely egyes kutatások szerint a szénmonoxidnál is erősebb hatást gyakorol a klímára) 50%-a az északi féltekének permafrosztjában lelhető fel. Egy 2016-os kutatás szerint a jégkorszakban is a metánkibocsátásnak volt köszönhető a melegcsúcs, és a legújabb hőmérsékleti rekordokban ugyanígy közrejátszik. Klíma-apokalipszis cikksorozatunkban a metán jelentette globális fenyegetésről is írtunk, a cikk ezen a linken érhető el.
A Batagaika, bár a legnagyobb, nem az egyetlen permafroszt-kráter, az elmúlt években több hasonlót is találtak Szibériában.
Képek forrása: