Nanoméretűvé emésztik a mikroműanyagokat az antarktiszi krillek
Nanoméretűvé képesek átalakítani a megemésztett mikroműanyagokat, vagyis az öt milliméternél kisebb műanyagrészecskéket az Antarktisz körüli vizekben élő sarki krillek.
KrillForrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Øystein Paulsen
Az ausztráliai Griffith Egyetem professzora, Amanda Dawson a világon elsőként mutatta ki, hogy az Euphausia superba faj az emésztés révén képes fizikailag megváltoztatni a mikroműanyag-szemcséket. A Nature Communications című folyóiratban publikált tanulmány szerint a rákocskák nanoméretű műanyagszemcsékké őrlik a polietilén - a legszélesebb körben használt műanyag - mikroszemcséket. A nanoméretű műanyagok pedig akár sejtszinten is hatással lehetnek az élőlényekre. Az állatok szervezetében felhalmozódva a mikroműanyag-szemcsék gyulladást, étvágy- és testsúlycsökkenést eredményezhetnek.
A hétköznapi tárgyak és ipari termékek kopásából, bomlásából származó mikroméretű műanyagszemcsék komoly fenyegetést jelentenek a tengerek élővilágára.
A krillek különösen fontosak ökológiai szempontból, mivel kulcsfontosságú táplálékforrást jelentenek a nyílt vizek valamennyi lakója számára. Ez azonban azt jelenti, hogy a mikroműanyagok az olyan nagytestű állatokra is fenyegetést jelentenek, mint a bálnák, a cápák és a Manta nembe tartozó ráják, amelyek megeszik a fertőzött rákokat.
Az egyetem másik munkatársa, Bengtson Nash szerint a tanulmány a műanyagszennyezés egy eddig ismeretlen folyamatát tárta fel. Hozzátette, a mikroműanyagok biológiai úton végbemenő felaprózódása valószínűleg széles körben előfordul a tengeri ökoszisztémákban. A szakember hangsúlyozta, hogy további kutatásokra van szükség a témában.
Jelenleg - a legfrissebb becslések szerint - évente több mint 8 millió tonna műanyaghulladék kerül a világ óceánjaiba. Közelmúltbeli tanulmányok kimutatták, hogy több milliárdnyi műanyaghulladék-darabka akad fenn a korallzátonyokon, tovább súlyosbítva a virágállatok helyzetét. Az ENSZ illetékes szervezete az egész bolygót érintő problémának nevezte a jelenséget, tekintve, hogy a műanyagtermelés várhatóan világszerte tovább növekszik a jövőben (erről ebben a cikkünkben olvashat).
Kép forrása: wikipedia.org; Szerző: Øystein Paulsen
