Nemet váltanak a békák a környezetszennyezés és a klímaváltozás hatására
A környezetszennyezés, az emberi beavatkozás és a klímaváltozás hatására egyre több kétéltűnél figyelik meg, hogy az egyedek ivarváltáson esnek át lárvakorukban, ami veszélyezteti a populációk fennmaradását. Egy magyar kutatócsoport olyan új egyszerű és olcsó laboratóriumi eljárást dolgozott ki, mellyel nagyobb egyedszám esetén is kideríthető az erdei békák genetikai ivara.
Erdei béka (Rana Dalmatina)Forrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Dimitar Boevski
Ebihalak Forrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Friedrich Böhringer
A változó testhőmérsékletű gerinces állatokban az ivari kromoszómák mellett környezeti hatások is befolyásolják, hogy a fejlődő egyed hím vagy nőstény fenotípusú lesz-e, ezért extrém hőmérséklet vagy kémiai szennyezés hatására ivarváltás történhet, azaz a genetikai ivarral ellentétes fenotípus jöhet létre - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) hétfőn.
Az ELKH honlapján olvasható beszámoló szerint az ivarváltás vizsgálata az ökotoxikológiában és a természetvédelemben is fontos, mivel kiegyensúlyozatlan ivararányhoz vezethet, ami a populációk fennmaradását veszélyezteti. Az ivarváltás megállapításához azonban nem elegendő a fenotípusos ivar ismerete (vagyis, hogy az adott egyed herékkel vagy petefészkekkel rendelkezik-e), a genetikai ivart is diagnosztizálni kell. Ez utóbbi nagy kihívást jelent a kétéltűek, halak és hüllők számos csoportjának esetében, ugyanis változatos ivari kromoszómáik miatt minden egyes fajra külön-külön kell megtalálni a genomnak azt a szakaszát, amely a genetikai ivar azonosítását lehetővé teszi.
Emellett, a közlemény szerint, jelentős anyagi és időbefektetést igényel kidolgozni azt a módszert, amellyel nagyszámú egyed ivarmeghatározása is megbízhatóan kivitelezhető a gyakorlatban. E nehézségek miatt csupán néhány kétéltű faj esetében létezik ilyen eljárás.
Ebihalak Forrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Friedrich Böhringer
A Molecular Ecology októberi számában megjelent tanulmányában Bókony Veronika és Nemesházi Edina kutatócsoportja egy olyan módszert tett közzé, amellyel egy apró - például nyálkahártya-tamponálással vett - DNS-mintából egy egyszerű és olcsó laboratóriumi eljárással (PCR-technikával) kideríthető az erdei békák genetikai ivara - olvasható a beszámolóban.
Ez a faj ugyan Európában elterjedtnek számít, de populációi csökkenő trendet mutatnak, így hazánkban is védett. Az új módszerrel végzett terepi felmérés kimutatta, hogy a Budapest környéki erdeibéka-populációkban a fenotípusosan hím felnőttek 20 százaléka nőstény genotípusú, tehát lárvakorban ivarváltáson esett át.
A megvizsgált 11 populáció közül elsősorban azokban fordultak elő ivarváltott egyedek, amelyek városi és mezőgazdasági területeken élnek - írják a közleményben.
Ezek az eredmények a kutatók szerint arra figyelmeztetnek, hogy a kémiai környezetszennyezés, valamint a klímaváltozás és a városi hőszigeteffektus hatására az ivarváltás révén "hím túlsúlyossá" válhat a vadon élő populációk ivararánya. A genetikai ivarhatározási módszerekkel azonban időben felismerhetik a szakemberek az ivarváltott egyedeket, ami elősegítheti a világszerte fogyatkozó kétéltű állományok védelmét - olvasható az ELKH honlapján.
Képek forrása: 1. commons.wikimedia.org / Dimitar Boevski; 2. commons.wikimedia.org / Böhringer Friedrich
