Harcot hirdetett a kormány a rossz minőségű élelmiszerek ellen
Átírták a Magyar Élelmiszerkönyv pékárura és húskészítményekre vonatkozó részét. Jobb minőségű étel kerülhet ezután az asztalunkra. Lássuk, milyen termékeket érint az új élelmiszerszabályozás.
Harcot hirdetett a kormány a rosz minőségű élelmiszerek ellen - A kép illusztrációForrás: pixabay.com
A kenyér sem maradt kiForrás: pexels.com
A Magyar Élelmiszerkönyv azoknak az előírásoknak a gyűjteménye, melyek megszabják a betartandó élelmiszerminőségi, élelmiszer-jelölési és élelmiszer-biztonsági követeményeket. A könyv létrejöttére 1976-ban született meg az igény a nemzetközi előírásoknak megfelelően, de mivel ekkor itthon már érvényben voltak bizonyos, saját termékszabványok, a könyv ekkor még nem kapta meg azt a szabályozó szerepet, melyet később, az 1990-es évektől töltött be. 2016-ban két, új módosító rendelet is napvilágot látott: az egyik a húsokra, a másik pedig a sütőipari termékekre vonatkozik. Nézzük, mi változik a közeljövőben ezeken a területeken.
A húsokkal foglalkozó rész a termékek minőségi, kémiai és érzékszervi jellemzőire - alak, méret, burkolat, állomány, szín, illat, íz – nézve, valamint az előállítás módját illetően tartalmaz előírásokat. Emellett fontos újítás, hogy a legtöbb húskészítmény esetében nő a minimálisan kötelező hústartalom, és ebbe a csontokról mechanikusan lefejtett húst (Mechanically Separated Meat, MSM) nem szabad beleszámolni. E húsipari termék megengedett aránya a legtöbb termékben egyébként is maximum 10%- ra csökkent. Az íntalanított hús (Mechanically Desinewed Meat (DSM)) ugyanakkor beszámítható a hústartalomba.
Az állatfajok nevét, melyekből a hús készült, mindig fel kell tüntetni a cimkén, a következők szerint: Amennyiben a hús legalább 70%-a egy állatfajtól származik, elég annak az egy fajnak a nevét feltüntetni. Ha különféle baromfihúsokat használtak fel legalább 70%-ban, a termék nevében a „baromfi” jelzőnek kell szerepelnie. Ha viszont a hústartalom nem egységes legalább 70%-ban, akkor minden állatfaj nevét rá kell írni, melyet tartalmaz, mégpedig mennyiség szerinti csökkenő sorrendben. Külön kategóriában szerepelnek a külön jogszabályban meghatározott, őshonos állatokból, vadból és tenyésztett vadból készült termékek, melyekben az adott állatfaj húsának legalább 80%-os arányt kell elérniük a megnevezéshez.
- Májkrém: A májkrémek is új színben tűnnek fel: ezentúl minden „máj”, „májas”, „májkrém” cimkéjű terméknek legalább 25%-ban májat kell tartalmaznia. Ha viszont az élelmiszer ennél kevesebb májat tartalmaz, fel kell rajta tüntetni, hogy pontosan mennyit is. Ezekkel a termékekkel „húskészítmény ...% májtartalommal” néven találkozhatunk a polcokon. A májpástétomoknak legalább 35%-ban kell májnak lenniük, ha sertésből, szarvasmarhából vagy pulykából készültek, ha viszont csirkéből vagy vízi szárnyasokból, akkor legalább 50%-ban.
- Felvágottak, virsli: A felvágottakban a hústartalom legalább 50%-ra emelkedik, míg a csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége nem haladhatja meg a 10%-ot. A párizsiban a hústartalom legalább 51%, a krinolinban, a szafaládéban és a csemege debreceniben pedig legalább 55%. Az eddig legendásan gyanúval kezelt virsli sem marad ki a minőségfejlesztésből: hústartalma ezentúl kötelezően legalább 51%, és ugyanúgy legfeljebb 10%-a lehet a csontokról mechanikusan lefejtett hús, mint a többi készítménynek. A zala felvágottnak legalább 60%-ban, míg a nyári turista felvágottnak legalább 65%-ban kell húst tartalmaznia, és ezek kizárólag sertéshúst tartalmazhatnak csontokról mechanikusan lefejtett hús formájában (legfeljebb 10%-ot), azt is csak akkor, ha ez nem a húsmozaikban található.
- Kolbász, szalámi, szalonna: Az érlelt kolbászok, szalámik, valamint a sütnivaló kolbász vagy sütőkolbász nem tartalmazhat rekeszizmot és rágóizmot, a sütőkolbászban a hústartalomnak szintén el kell érnie a 65%-ot. Az angolszalonna keresztmetszetének legalább 70%-át a húsos résznek kell kitennie.
A régi rendelkezés szerinti termékeket még július végéig lehet gyártani, azután végleg átveszik helyüket az új elvárásoknak megfelelő élelmiszerek.
A kenyér sem maradt kiForrás: pexels.com
Kenyerek, pékáruk
A sütőipari termékekre vonatkozó rendelet hét kategóriára osztja a pékárukat: kenyerekre, vizes tésztából készült péksüteményekre, tejes tésztából készült péksüteményekre, dúsított tésztából készült péksüteményekre, tojással dúsított tésztából készült finom pékárukra, omlós tésztából készült finom pékárukra, valamint leveles tésztából készült finom pékárukra, emellett külön tárgyalja a zsemlemorzsára és a fagyasztott termékekre vonatkozó előírásokat.
Több termék sótartalma csökken, a kenyerek esetében például maximum 2,5%-ra, emellett változik a lisztfelhasználásra vonatkozó előírás is.
Búzakenyér bármelyik BL típusú búzaőrleményből készülhet, ha legalább 95%-ban tartalmazza azt. Fehér kenyér 100%-ban búzakenyérlisztből illetve BL 80 fehér lisztből készülhet, míg a félbarna kenyérhez legalább 85%-ban búzakenyérlisztet vagy BL 112-ös félfehér lisztet kell használni és legfeljebb 15%-ban világos RL 90-es rozslisztet.
A rozsos kenyér legfelejebb 70%-ban állhat valamilyen BL típusú búzaőrleményből, és RL típusú rozsőrleményt legalább 30%-ban kell tartalmaznia, míg a rozskenyér legfejebb 40%-a lehet BL típusú búzaőrlemény és legalább 60%-ának RL típusú rozsőrleménynek kell lennie. A Graham-kenyér legalább 90%-a búza Graham-liszt lesz, a fennmaradó 10% pedig opcionálisan BL típusú búzaőrlemény vagy RL típusú rozsőrlemény.
A teljes kiőrlésű kenyér minimum 60%-át teljes kiőrlésű liszt (búza, rozs, tönköly) fogja kitenni, míg 40%-ban BL típusú búzalisztből, RL típusú rozslisztből vagy tönkölybúza-őrleményből áll.
A tönkölykenyérben a tönkölybúza-őrlemény aránya legalább 60%, a maradék 40%-ot pedig BL típusú búzaőrleménnyel vagy RL típusú rozsőrleménnyel lehet feltölteni.
A termékeket csak akkor lehet vajasnak nevezni, ha az emulgeátor zsiradékkomponensen kívül csak tiszta vajból származó vajzsírt tartalmaz. Vajra utaló íz-, ízfokozó, aroma- és élelmiszer-adalékanyagok ebben az esetben nem használhatók.
Az új előírásokat 2018 január 1-től kell alkalmaznia minden gyártónak.
