Ezeket a trükköket alkalmazzák a boltok, hogy többet vásároljunk
Minden valószínűség szerint a legtöbbünkkel már előfordult, hogy betértünk egy szupermarketbe tejért és papírzsebkendőért, majd megrakott szatyrokkal távoztunk. - Mindez nem véletlen. A felmérések azt mutatják, hogy a bevásárlások 55%-át olyan termékek teszik ki, melyeket eredetileg a vásárlók nem is akartak megvenni.
A mennyiség uralmaForrás: en.wikipedia.org
A világ minden táján hasonló az elrendezésForrás: en.wikipedia.org
A szuper- és hipermarketek - a méret- és választékbeli különbségekből adódóan kissé másként, ám de hasonló következetességgel - mindent megtesznek azért, hogy többet költsünk a szükségesnél és a tervezettnél. A pszichológiai trükkök, melyekkel a boltok manipulálják szándékainkat, elsősorban a térhasználatra és a polcok, egyes termékek elrendezésére épülnek, de magukba foglalják az árcédulák színeivel, méreteivel, elhelyezésével való játékot, sőt, még az érzékeink lefoglalását is. Ezeket a furfangos megoldásokat pedig legtöbbször siker koronázza, így eredeti terveinktől eltérően sokminden mást is megvásárolunk, sőt gyakran adott termékekből is a drágábbat szerezzük be. Következzenek a leggyakoribb - hazai és külföldi tapasztalatokra épülő - trükkök, melyekkel a szuper- és hipermarketek operálnak.
Lassú zene
A megfelelő zene kiválasztásával a legkönnyebb a vásárlókat a kívánt "költekező" hangulatba hozni. Egyes helyeken erre külön szakértőt is alkalmaznak, aki felelős a lejátszási lista összeállításáért, természetesen a napszakokat és neves dátumokat is figyelembe véve. Számos kutatás készült már a zenének a vásárlói szokásokra gyakorolt hatásától, és ezekből többek között az derült ki, hogy a zene hangereje és sebessége különösen fontos tényezők. A felmérések szerint ugyanis akkor, ha hangos a zene, inkább gyorsan átsiklunk a bolton – számos helyen egyébként ezt alkalmazzák azért, hogy ne gondolkodjunk sokat, csak dobáljuk a kosarunkba, amit meglátunk. A halkabb és lassabb dallamok ezzel szemben inkább elidőzésre csábítanak. A klasszikusok hatására pedig úgy tűnik, hajlandóbbak vagyunk a drágább termékre költeni. Az ünnepek közeledtével a zene különösen hangsúlyossá válik, például a karácsonyi időszakban olyan helyeken is hallhatunk ünnepi dallamokat, ahol egyébként az év többi napján nem szokott zene szólni (az ott dolgozók legnagyobb örömére). Mondanunk sem kell, hogy az ünnepi hangulatunk fokozásával szintén hajlamosak vagyunk még inkább költekezni.
Bűvös körök
Inkább a szupermarketekre jellemző, hogy szabott irányba terelnek minket a polcok. A bejárattól általában jobbra vezet az út, ami a jobbkezeseknek komfortosabb, otthonosabb érzéseket ad, így szívesebben nézelődnek, válogatnak a termékek között, és természetesebb számukra, hogy bekukkantsanak a sorok közé is.
| Hiper- és szuper, tegyük rendbe a fogalmakat: A szupermarket eladótere 500 – 2500 m² között van, ezzel szemben a hipermarket eladótere 2500 – 3000 m² feletti, célja, hogy egyesítse a szupermarketek és az áruházak kínálatát. |
A zöldségtől a csipszig
Bizonyos helyeken szintén gyakori, hogy a gyümölcsök, zöldségek, sőt a virágok is a bejárathoz közel találhatók. Ennek egyrészt az az oka, hogy a színes, illatos finomságok a virágokhoz hasonlóan emelik a hangulatunkat, így aztán a költekezési kedvünk is megnő. Ennek a trükknek ugyanakkor van még egy meglepő hatása is. A kutatások szerint, miután megtöltöttük kosarunkat az egészségesebb ételekkel, sokkal hajlamosabbak vagyunk azokat egészségtelenebb nassolnivalókkal "kompenzálni” – amivel gyakran ismét csak a feleslegesen megvásárolt élelmiszerek mennyiségét gyarapítjuk.
Vegyünk egy mély lélegzetet
!
Belépve a vásárlótérbe érdemes azt is megfigyelnünk, hogy milyen illatokat érzünk. Péksütemény, grillcsirke, virágillat?... - Mindez nemcsak arra jó, hogy megéhezzünk, és gyomrunknak engedelmeskedve megvásároljuk az adott finomságot. Tanulmányok igazolják, hogy az emberek többet vásárolnak, amikor egy áruház illata pozitív asszociációkat kelt bennük. Sok boltnak ezért nemcsak a zenei-, hanem az illatprofilját is gondosan megtervezik, hogy egy-egy részleg annak tipikus vásárlóihoz szóljon, kellemes érzéseket, emlékeket idézve fel bennük.
A világ minden táján hasonló az elrendezésForrás: en.wikipedia.org
Árukapcsolások
Gyakran előforduló technika, hogy az élelmiszereket afféle „logikus”, jobban mondva „javasolt” párokban helyezik el. A tortilla csipsz mellé például odakerül a salsa szósz, a sárgarépa mellé a dizájnos salátaöntet. A vásárló pedig könnyen kísértésbe esik, hogy beszerezze az eredetileg tervezett termék „kiegészítőjét” is – méghozzá a karnyújtásnyira található drágább változatban, amiért nem kell elmenni a bolt másik végébe.
Különös matematika
A nemlétező akciók jelenségcsoporton belül az egyik legkedveltebb módszer, hogy az árcédula vagy a csomagolás az sugallja, ha többet vagy csomagban veszünk egy adott termékből, olcsóbban kijövünk. Ha azonban utánaszámolunk, egyértelművé válik, hogy a nagyobb mennyiség valójában semmivel sem kedvezményesebb mint a darabáras termék. Persze az esetek többségében a nagyobb csomaggal valóban jobban jövünk ki (például a kevesebb csomagolóanyag felhasználás miatt). Érdemes tehát egy kis fejszámolást végeznünk, hogy tényleg megéri-e többet vennünk az adott termékből. A nemlétező akciók másik típusa az, amikor a „régi” árat tartalmazó árcédulán a legmagasabb ajánlott fogyasztói ár szerepel, alatta a színes, akciós táblán pedig egy valamivel alacsonyabb ár. Ilyenkor a vásárló joggal hiszi azt, hogy pénzt takarít meg, pedig lehet, hogy a terméket valójában le sem árazták. De az agy jutalmazási központja jó üzletet sejtve aktiválódik, és már meg is hozta a döntést: megvesszük! :) (Ilyen trükközéssel találkoztunk az idei Black Friday alkalmával is.)
Lényeg a méret
Sok szupermarketben bebizonyosodott már, hogy amikor megnőtt a bevásárlókocsi mérete, a vevők is többet vásároltak, mert ez felébresztette bennük azt a tudatalatti igényt, hogy kitöltsék a rendelkezésükre álló teret. Az egyik áruházban például, amikor megduplázták a kocsik méretét, azt tapasztalták, hogy a vevők 19%-al többet vásárolnak. A méretnövekedés nemcsak a kocsikon, de a csomagolásokon is megfigyelhető. A 6-os csomag például egyszercsak 12-esre nőhet, és ha az ember megveszi a nagyobbat, valószínűleg el is fogja fogyasztani. Ennek eredményeként pedig az általános fogyasztása is nőhet, hiszen szervezetét hozzászoktatja a nagyobb mennyiséghez.
Kényelmetlen utazás
Minél nagyobb vásárlói térrel rendelkezik egy üzlet, annál többet bolyonghat benne az ember, míg rátalál a keresett árura - és ezt a legtöbb áruház természetesen ki is használja. Az alapvető élelmiszereket, melyekre jó eséllyel a legtöbb embernek szüksége van (pl. tej, kenyér, tojás), valamint a további, napi szinten kelendő, azaz gyorsan fogyó cikkeket (szakszóval FMCG: "fast moving consumer goods”, melyben pl. a tej és kenyér is beletartozik) egymástól és a bejárattól jó messzire helyezik el, hogy a vásárlónak be kelljen járnia az egész területet, mire megtalál mindent, amire szüksége van. Így útközben számtalan újabb kísértéssel találkozik, melyeknek nem könnyű ellenállni.
A fenntarthatóságnak a tudatos vásárlás is a részét képezi, és bár ezekkel a fortélyokkal szemben nem olyan könnyű védekezni mint elsőre gondolnánk, korántsem lehetetlen kikerülni a "csapdákat". Ebben lehet segítségünkre a bevásárlólista, valamint a vásárlói területen a céltudatos haladás. (Egyesek szerint még az is támogatólag hathat, ha az áruház által ránk eröltetett dallamok helyett a saját zenénket hallgatjuk fülhallgatónkkal.) Érdemes kipróbálni, hogy mennyit takarítunk meg havonta azzal, hogy tényleg csak a szükséges termékeket vásároljuk meg.
| A megtakarítás - vagy spórolás - persze nem csak a pénztárcánkat érinti, hanem azokat az erőforrásokat, amelyek szükségesek az adott termék előállításához. Ilyen a víz is, amiből elképesztő mennyiségeket fogyasztunk el - mégha közvetett módon is - ételeink és használati tárgyaink előállítása során, azaz még mielőtt megvásárolnánk azokat. Gondoltuk volna hogy az ételek vízlábnyom listáját a csokoládé vezeti? Egy kilóra eső 17,196 liternyi vízigényével még a marhahúst is megelőzi. További érdekes számokról - például, hogy mennyi vízbe kerül egy autó - itt olvashat. |
Képek forrása:
Wikipedia, flickr, szerző: lyzadanger
Wikipedia
