A bombaciklontól a sivatagi havazásig – Soha nem volt ilyen szélsőséges a világ időjárása
Míg a Föld bizonyos részein extrém forróság uralkodik, másutt évtizedek óta nem látott hideg a jellemző. Ennyi szélsőséges jelenség egyszerre sosem fordult még elő a hivatalos mérések kezdete óta.
Bajban van a világ!Forrás: www.pexels.com
Még alig kezdődött el az új év, a világ minden tájáról érkeznek a szélsőséges időjárásról szóló hírek. Míg a Föld bizonyos részein extrém forróság uralkodik, másutt évtizedek óta nem látott hideg a jellemző. Összefoglalónkból kiderül, mi minden is történt január első két hetében meteorológiai téren.
Bombaciklon az Egyesült Államokban
Miközben itthon szokatlanul enyhe időnek örülhettünk a hónap elején, az Egyesült Államokban hatalmas vihar okozott pánikhangulatot. A bombaciklonnak keresztelt légörvény január 4-én érte el a keleti partot, ahol a közbiztonság, a közlekedés és az energiaellátás is veszélybe került. A sarkvidékről érkező levegő hidegrekordokat döntött, repülőjáratokat töröltek és lakossági riasztást adtak ki, a partmenti övezet több ezer kilométeren hóba és szélbe burkolózott. A floridai Talahasee-ben 28 év óta először havazott, Boston partjait az 1921-es rekordot is megdöntő árvíz öntötte el.
A ciklon azzal érdemelte ki a „bomba-” előtagot, hogy robbanásszerűen erősödött fel: mindössze egyetlen nap alatt 59 hPa-al esett a középponti nyomása, így 951 hPa-al érte el Bostont. A Nemzeti Időjárásügynökség (NWS) elmondása szerint nem előzmény nélküli a mérsékelt övi ciklonok ilyen robbanásszerű erősödése, de ezen a területen igen ritkán következik be ehhez hasonló jelenség telenként. Körülbelül 25-30 éve történt hasonló. A keleti parton az extrém hideg, a nyugati parton sokkal inkább a heves esőzés okozott végzetes károkat. San Diegóban megdőlt a napi csapadékrekord, Las Vegasban pedig egy nap alatt leesett az évi átlagos csapadékmennyiség körülbelül negyede, 31, 5 mm.
Dél-Kaliforniát annyira feláztatta az eső, hogy a talaj is megindult, és legalább 17 halálos áldozatot követelt a földcsuszamlás, mely utakat és otthonokat temetett maga alá. A földindulás azért következhetett be, mert a 2017-es erdőtüzekben elégett a föld védelmét biztosító növényzet nagy része.
Havazás a Szaharában
Az atlanti térségből érkező hideg, viharos időjárás Észak-Afrikát is elérte, és a sivatagban olyan, egészen szürreálisnak ható jelenségeket produkált, mint a havazás. A idei extrém jelenségek között talán az ottani hófoltok tűnnek a leginkább apokaliptikusnak, de azért jó tudni, hogy a jelenség nem egészen előzmény nélküli, hiszen az Algéria északkeleti részén fekvő Ain Séfra városában már tavaly is havazott, sőt, a környék ezelőtt 2012-ben és 1979-ben is látott havat. A Szahara magasabban fekvő részei télen egyébként rendszeresen lehűlnek, az átlaghőmérséklet errefelé körülbelül mínusz fél fok.
Rekordmeleg Európában
Szélsőséges eseményekből Európában sem volt hiány, de a kontinenst nem gyötörte meg annyira az időjárás, mint más földrészeket. Írországon, Anglián, Németországon, Franciaországon, Svájon, Ausztrián és Olaszországon szintén heves esőzéssel párosuló viharok söpörtek végig. Az Eleanor névre keresztelt vihar január 3-án az Egyesült Királyságból az Alpokon keresztül elérte Korzikát. Az írországi Knock Repülőtéren 155 km/órás szelet mértek, és a szél Franciaország egyes részein is meghaladta a 100km/órás sebességet. Franciaországban ezzel párhuzamosan egyébként melegrekordok is dőltek, a januári 11,5 C fokos hőmérséklet 6,3 fokkal magasabb volt az átlagosnál, Cannes-ban pedig a 22,9 fok döntötte meg a havi rekordot.
Magyarországon is több melegrekord született ebben a hónapban, január 6-án például a Somogy megyei Babócsa 17, 4 fokkal került az eddigi csúcstartó Sopron elé, ahol 1975-ben 16,7 fokot mértek. A következő napon, 7-én Mohács állított be új napi melegrekordot 17,7 fokkal, így Kiskunmajsától vette át a vezetést, ahol 2001-ben 17,6 fok volt. A rekordokból természetesen a főváros sem maradhatott ki, január 8-án Budapest belterületén 7,2 fokot mértek, mellyel szintén 2001-es rekord dőlt meg, a korábbi, 6,9 fokos legmagasabb minimum hőmérsékleté. Eközben pedig több helyen a tavasz hírnökei, a hóvirágok is megjelentek.
Forróság a déli féltekén
Szintén hőhullámok jellemezték a déli féltekének időjárását, a forróság különösen Ausztrália délkeleti részén öltött veszélyes méreteket. Sydney-ben január 5-én 47,3 fokot mértek, mellyel majdnem megdőlt a város 1939-es, 47.8 fokos rekordja. Hogy mit is jelent ez a gyakorlatban, azt nemcsak az autópályákon olvadó aszfalt mutatja, hanem az erdőtüzek és a városi denevérek tömeges pusztulása is, melyek szinte szó szerint megfőttek a nagy melegben.
A kutatások folyamatosan vizsgálják az évtizedes időjárási tendenciákat és azt, hogy a szélsőséges jelenségek hogyan függnek össze a klímaváltozással. Ausztráliát az utóbbi évtizedekben több extrém hőhullám is sújtotta, az 2016-os éghajlatjelentése szerint az országban átlagosan egy fokkal emelkedett a felszíni és az óceáni hőmérséklet 1910 óta, míg 19%-al kevesebb eső esik, mint 1970-ben. A jóslatok szerint 2040-re az országban akár az 50 fokot is elérheti a hőmérséklet nyáron, ha pedig a globális tendenciákat nézzük, egyre több szélsőséges jelenségre lehet számítani az egész Földön.
