A Dallas „lángoló jege”

Magazin

írta: Streit Nóra
2012/10/11

Az „újratöltött” Dallas c. filmben – haladva a korral – a kőolaj már nem egyeduralkodó.

A filmgyártás is ráharapott a manapság egyre divatosabb, ám sokszor valódi tartalom nélküli fenntarthatóság kérdéskörére – nincs ez másképpen a modernizált Dallas esetében sem. Amíg az 1978 és 1991 között 14 évadot megélt sorozatban olaj küzdött olajjal, a 2012-es változatban a kép árnyaltabb lett: megjelent egy alternatív energiahordozó – mint üzletlehetőség – a láthatáron.

A konfliktus tehát ezúttal is adott: a Ewing-család új generációját e két jövőképbe vetett hit, illetve meggazdagodás reménye szakítja ketté. Jockey fia olajkutat fúrna a southforki családi birtokon, Bobby fia viszont a Kínához közeli tengerek medrében megbúvó metánhidrátokból nyerne földgázt.

Mi is ez a sokak által a jövő energiaforrásának tartott, ám koránt sem veszélytelen anyag, aminek kitermeléséhez Christopher befektetőket keres? A metán-hidrát egy szilárd, de instabil elegy, amely alacsony hőmérsékleten képződik a tengerek mélyén, a tengervíz keltette nagy nyomás alatt. Több száz méter vastag metán-hidrát mezők gyakorlatilag  még érintetlenül hevernek az óceánok, tengerek mélyén, de megtalálhatóak a sarkköri jégben és a tundra fagyott talajában is. A fehér színű metánjég meggyújtva piros lánggal ég – ahogy ezt Christopher is illusztrálta.

Megfigyelhető, hogy az energiaipar figyelme a kőolajtól a földgáz, majd valószínűleg a gázhidrátok felé fordul. Az utóbbi időkben több ország, például Dél-Korea, Japán vagy az USA is kutatásokat indított a metán-hidrát lehetséges kitermeléses érdekében, sőt 2012-ben Japán el is kezdte a kitermelését, bár egyelőre még csak kísérleti fúrásokat végeznek.

Becslések szerint Japán közelében a tengeri talapzat az ország földgázellátását 100 évre helyettesíteni képes metán-hidrát lelőhelyeket rejt. A kitermelés szükségességét nehéz megkérdőjelezni. Olcsóbb lenne a tüzelés, az energia, sőt a gázzal hajtott autók is gazdaságosabban üzemeltethetők. Viszont ez az évmilliók alatt felhalmozódott, utolsó fosszilis energiahordozó készletünk kitermelése a legkevésbé sem fenntartható. Ráadásul mind a kitermelése mind az égetése ennek az anyagnak komoly problémákat okozhat az ökoszisztéma számára. Elvégre a metán-hidrátból metán szabadulhat fel, amely üvegházhatást okozva gyorsítja  globális felmelegedés folyamatát. A kör tehát bezárult, a sorozatban pedig követhetjük, mi „sül ki” a dologból.


Kép forrása / Szerző: Németh Dezső

 

forrás: eco-mode.hu, kataklizma.info, hvg.hu

A rovat új hírei

Hasonló

50 gigatonna metán

"Az északi-sarki olvadás globális hatása egy időzített gazdasági bomba"

A klímaváltozásról

A Környezetvédelmi világnap alkalmából igyekezetünk összefoglalni a klímaváltozás hatásait, következményeit.

A rovat legolvasottabbjai