A klímaváltozásról
A Környezetvédelmi világnap alkalmából igyekezetünk összefoglalni a klímaváltozás hatásait, következményeit.
Törékeny bolygónkForrás: pixabay.com
Gyors áttekintés
A klímaváltozás a klíma hosszú távú, tartós változása, az okoktól függetlenül. A pár évtizednél rövidebb változások, mint például az El Nino, nem számítanak annak. A kifejezést, azonban gyakran használják kifejezetten az ember által okozott változásokra, szemben a természetes folyamatokkal. Így gyakran a globális felmelegedés szinonimája. A tudósok nagy többsége között konszenzus van abban a kérdésben, hogy a klíma változik, és ez jelentős részben az emberiségnek „köszönhető”. A klímát megváltoztató emberi tevékenységek közül a legtöbb figyelmet a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátása kapja. De befolyásolják más tevékenységeink is, így erdőirtás, földhasználat, állattenyésztés, öntözés... 1906 és 2005 között a Föld átlaghőmérséklete 0,74°C fokkal növekedett, ezen belül, a második 50 évben a melegedés üteme, 0,13°C/évtized volt.
Környezet
Veszélyben több állat: Egy adott területre jellemző hőmérséklet - természetesen más tényezőkkel egyetemben - meghatározza, hogy ott mi maradhat életben. Az érték tartós változása jelenthet elvándorlást, adott faj nagyobb elterjedését is, akár az őshonosak kiszorításával, és eredményezhet kihalást is. Gondoljunk az ausztráliában egykoron őshonos Tasmán tigrisre (másnéven Erszényesfarkas), amely az ember által tenyésztett majd elszabadult dingó kutyáknak köszönhetően halt ki (egy korábbi cikkünk az egyszervolt állatokról szól, amelyek az embernek köszönhetően haltak ki). Az éghajlat megváltozásával az adott területre nézve "új", nem őshonos fajok is megjelennek.
A jégmezők fokozatos olvadásával beszűkül a jegesmedvék vadászterülete, így nem juthatnak elég táplálékhoz, ezért nem tudnak megfelelő zsírréteget felhalmozni az ínségesebb időkre, ami a pusztulásukhoz vezet. A hőmérséklet növekedésével az elolvadt jégtáblák száma is nő, emiatt fókapopulációk pusztulhatnak ki. - Noha a globális felmelegedés biológiai hatásai a sarkvidéken jelentkeznek a leglátványosabban, a világ más részein is komoly változás mennek végbe: Az északnyugat-spanyolországi Kantábriai-hegység területén figyelték meg, hogy a barnamedvék már évek óta nem alszanak téli álmot „hála az enyhébb időnek”.
Változó növényvilág: Akárcsak az állatok esetében, több növény faj is veszélyben van. Braziliában például a fák termésének magvai - az esőerdők kiirtása miatt - kisebbek, gyengébbek, kevésbé reproduktívak lettek, ahogyan arról korábban hírt adtunk. A felmelegedés eredményeként egyre nagyobb problémát jelentenek az erdő- és bozóttüzek is, számos kutató hozza összefüggésbe a magasabb hőmérsékletet és a korai hóolvadást az erdőtüzekkel. Egy érdekesség, amely pozitívumnak is felfogható: Az Északi-sarkvidéken azáltal, hogy évről évre egyre korábban kezdődik a tavasz, és a jég korábban olvad, hamarabb bújnak ki a növények, amely új fajok megjelenését is eredményezheti. Így az Északi-sarkvidék egyfajta biológiai gazdagodáson megy át, eme változás egyik legfőbb színtere Grönland.
Szélsőséges időjárás: A kutatók előrejelzései szerint a szárazföldek hőmérsékletének növekedése nagyobb mértékű lesz, mint a tengereké. A közepes földrajzi szélességeken, nyáron több forró napra kell majd számítani. Több lesz a rendkívüli időjárási esemény, a tartós aszály, az árvíz, felerősödhetnek a hóviharok, nagy helyi hőmérséklet-ingadozásokra számíthatunk, egyes helyeken a talaj elsivatagosodik, gyakoribb és erőteljesebb szélviharokra kell felkészülni, nő a hurrikánok, tornádók gyakorisága, és erejük.
A globális felmelegedés okozta jégolvadás miatt hatalmas tömegű édesvíz kerülhet az Atlanti-óceánba, aminek következtében lelassulhat, akár meg is szűnhet a Golf-áramlat. Emiatt több mint 10 °C-ot is csökkenhet Észak-Európa téli középhőmérséklete. Egyes vélemények szerint a Golf-áramlás délebbre tolódása a következő néhány évtizedben már éreztetni fogja a hatását.
A tengerszint emelkedése: Az emelkedés elsősorban az alacsonyan fekvő tengerparti területeket (pl. Hollandia, Banglades jelentős része, Florida) érinti. Bizonyos előrejelzések szerint 2080-ig 40 cm-rel fog emelkedni a tengerszint, abban az esetben, ha nem sikerül korlátozni az üvegházgázok emisszióját. Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi 13 millióról nagyjából a hétszeresére nőne az áradások fenyegette emberek száma. Ez legsúlyosabban Dél- és Délkelet-Ázsia tengerparti területeit érintené. Az ENSZ környezetvédelmi programja szerint a csendes-óceáni Kiribatihoz tartozó Tarawa-atollt már most evakuálni kellett. Itt már több kis szigetet is elnyelt a víz. A legnagyobb szigeten pedig a part menti utaknak beljebb kellett új nyomvonalat kijelölni.
Gleccserek olvadása: Nem csak a sarki jég olvad, hanem a gleccserek is visszahúzódnak, eltűnnek. Rohamos olvadásnak indult, sok társával egyetemben például a Columbia-gleccser (Alaszka), az Upsala-gleccser (Patagónia). A perui Quelccaya-gleccser kiterjedése pedig napjainkban tízszer olyan gyorsan csökken, mint egy évtizeddel korábban, veszélyeztetve ezzel Lima lakosának vízellátását. Egy ENSZ tanulmány szerint a Himalája gleccsereinek zsugorodása gyorsabb, mint az átlagé. Így 35 év alatt akár teljesen el is tűnhetnek, ami emberek százmillióinak életére lehet katasztrofális hatással, hiszen a gleccserek igen komoly részét képezik a globális ivóvízbázisnak. Egy korábbi cikkünkben részletesebben foglalkoztunk a gleccserek olvadásával.
Metán, az üvegházhatást sokszorozó: Amennyiben 5 °C-ot „sikerül” emelni a bolygó hőmérsékletén (márpedig jelenleg erre sajnos minden esélye megvan az emberiségnek), akkor Szibériában felolvad az összefüggő talaj alatti jég. Annak eredményeként a légkörbe jut a jelenleg még jégbe zárt közel 450 milliárd tonnányi metán (a jelenség Nyugat-Szibériában már zajlik). A metán gáz egyik tulajdonsága, hogy üvegházhatása a szén-dioxid huszonegyszerese. Egy korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk a témával.
Tavak kiszáradása: A Föld negyedik (Aral-tó) és hatodik (Csád-tó) legnagyobb édesvizű tava a kiszáradás közelébe került (sajnos hosszú távon a Balaton is veszélyeztetett vizek közé tartozik.), az időszakos állóvizek egyre nagyobb hányada szárad ki (Poopó-tó). A kiszáradás oka lehet antropogén (helytelen vízgazdálkodás), lehet a globális hőmérséklet emelkedése, illetve az emberi tevékenységtől független természetes folyamat is, vagy ezek együttes hatása. Az Északi-sarkvidéken 125 tó tűnt el az elmúlt néhány évtizedben, ami azt bizonyítja, hogy a globális felmelegedés sokkal erősebb nyomokat hagy ott, mint bolygónk más területein. Kutatók valószínűsítik, hogy a víz eltűnésének oka az, hogy az állandóan fagyott talaj felengedett, a víz pedig elszivárogott.
Nagy vizek savasodása, felmelegedése: A szén-dioxid-emisszió harmadát, napi 25 millió tonnát, a tengerek nyelik el. Mivel a magasabb hőmérsékletű vízben a szén-dioxid rosszabbul oldódik, ezért a kémhatása jobban változik. A savas vízben számos hal- és bálnafaj főbb táplálékául szolgáló parányi szárnyas csigák, rákok, kagylók, tengeri sünök és korallok nem tudják kiválasztani a vázuk felépítéséhez szükséges karbonátokat, így az óceánok savasodásának áldozatává válnak. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának jelentése szerint a világ korallállományának egyharmada már elpusztult, amelynek egyik oka a fosszílis tüzelőanyagok égetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás.
Ember
Egészségügy: Újfajta, az adott területen az idáig ismeretlen betegségek megjelenésésére, elterjedésére számíthatunk. A szélsőségesebbé váló időjárás egyre nagyobb megterhelésnek teszi ki a szervezetet. Ez különösen az idősekre, betegekre nézve veszélyes. (A 2003 augusztusi hőhullámmal, csak Franciaországban, 10 ezer haláleset hozható összefüggésbe).
Mezőgazdaság: Becslések szerint a Föld lakossága eléri a 9 milliárd főt az évezred közepére, az étkeztetés már jelenleg is több térségben problémát jelent (nem véletlen hogy Bill Gates is jövőt lát a "vega" hús üzletágban). Sok helyen kiég a termés, nem jut a talaj a megfelelő mennyiségű csapadékhoz. Felmérések szerint, minden fél fokos átlaghőmérséklet emelkedés 3-5%-os terméshozam csökkenést von maga után. A víz és az ökoszisztéma készletek rohamosan fogynak, az ivóvíz hiánya egyre nagyobb méreteket ölt, amely a gazdaságra is kihat.
Gazdaság: A közgazdászok között nincs egyetértés a felmelegedésből származó károk nettó gazdasági költségeinek összegéről, valószínűleg ebben szerepet játszik az is, hogy a kár-mutatók napról-napra emelkednek. Egy jelentés szerint a károk mérséklésének költsége a világ GDP-jének 1%-át is kiteheti, amennyiben pedig a kárenyhítések elmaradnak, a globális GDP akár az ötödével is csökkenhet.
Káresemények: A bozót- és erdőtüzek mellett egyre gyakrabban tapasztalható a jelenség, hogy a fagyott talajra (pl. Oroszország északi részén) épült városok házainak alapja megroggyan, az utak és hidak szakadnak be, vasúti sínek, csővezetékek törnek el. Az olvadásból eredő talajmozgások is egyre gyakoribbak.
Magyarországot erősen sújtja a felmelegedés, Európában a legveszélyeztetettebb a csapadékmennyiség csökkenésének tekintetében. Az ENSZ-jelentése szerint Magyarországon az átlaghőmérséklet növekedése majdnem másfélszer gyorsabb a globális mértéknél.
