A halálos nitrogén - avagy hogyan lesz a tápanyagból méreg?
Halott partmenti zónák, a globális felmelegedés, algásodás, savaseső, romló ivóvízminőség – néhány jelenség, mely a túlzott nitrogénhasználat hatását mutatja.
A nitrogén és foszfor hatására bekövetkező algásodásForrás: commons.wikimedia.org
A nitrogén tipikus példája annak, hogy ami mértékkel hasznos, az nagy menyiségben igencsak károssá válik. A nitrogén kulcsfontosságú az élethez, a DNS, a fehérjék és a szövetek fontos alkotóeleme, ugyanakkor károstja a vízi életet, tönkreteszi a fákat és az emberek egészségét, ha túl sok van belőle, rossz helyen, rossz időben és nem megfelelő formában jelenik meg.
Inert, vagyis nem reaktív formájában a föld légkörének 78%-át alkotja. Nagyrészt az emberi tevékenység következtében, részben természetes módon azonban nagy arányban megtalálható reaktív formában is, mint nitrogénoxid, ammonia, nitrát és nitrit, melyek viszont már károsak a környezetre. A nitrogént teszik felelőssé például a Chesapeake-öböl, a Nagy Tavak és a Mexikói-öböl algásodásáért, a toledói vízkrízisért és közrejátszhat a kék csecsemő szindróma kialakulásában is.
A kutatások szerint 2010-ig az emberi tevékenység ötször annyi nitrogént termelt, mint amennyi természetes módon keletkezett volna, amiért a kőolaj égetése mellett elsősorban a nitrogéntartalmú műtrágyák, illetve a hústermelés okolhatók (amerikai húsfeldolgozók körül található óriási mérgező lagunákról itt írtunk). Mindez egyben azt is jelenti, hogy az utóbbi száz évben átléptük a még biztonságosan kezelhető nitrogénhatárt. Emberi beavatkozás nélkül a növények növekedéséhez elengedhetetlen nitrogén mennyisége korlátozott lenne, a 20 században megnövekedett élelemigény miatt azonban egyre nagyobb keletje lett a mesterséges módszereknek is, mint a műtrágyázás.
Most már ott tartunk, hogy ha azonnal megszűnne a nitrogénszennyezés, akkor is évtizedekbe telne, mire a talaj és a talajvíz megtisztulna. Ráadásul a tendenciák sem arra mutatnak, hogy a közeljövőben ez bekövetkezne, tekintettel arra, hogy a hús iránti kereslet nem csökken. A reaktív nitrogéntermelés háromnegyede a mezőgazdaságban zajlik, melynek jórészét az állattartás adja. Míg átlagosan 13 font (kb. 6 kg) nitrogén szükséges 2 font (kb. 1 kg) marhahús előállításához, majdnem 7 fontnyi (kb. 3 kg) szükséges 2 fontnyi (kb. 1 kg) sertéshúshoz és 5,5 fontnyit (kb. 2,5 kg) emészt fel 2 font csirkehús.
Egy átlagos amerikai nitrogénlábnyoma 28 kilogramm, melyet az egy év alatt elfogyasztott élelmiszerrel hagy. Ha az ember heti két tojásra és 15 csészényi tejtermékre korlátozza az állati termék fogyasztását, ezzel 24 fontra (kb. 11 kg) csökkentheti az éves lábnyomát, míg ha nem enne más húst, mint baromfit, ez egyharmadával kevesebb nitrogént jelentene.
A nitrogén hatékonyabb felhasználása és az élelmiszerpazarlás megszüntetése mellett tehát az étrendünk átalakítása is sokat segíthetne abban, hogy jelentősen csökkentsük a környezetkárosító nitrogén mennyiségét.
Kép forrása / Szerző: F.lamiot
