A milliárdos, aki saját zsebből fedezi Amerika klímaköltségeit

Michael Bloomberg
Forrás: www.flickr.com

Michael BloombergForrás: www.flickr.com

A New York-i polgármesterek láthatóan nem tétlenkednek, ha a klímaváltozás elleni küzdelemről van szó. Nemrégiben Bill de Blasio olajtársaságok ellen indított peréről adhattunk hírt, legutóbb pedig elődjének, a milliárdos Michael Bloombergnek a Föld Napján tett nyilatkozatáról számolhattunk be, mely szerint saját vagyonából fizetné meg az ENSZ klímaalapja számára a párizsi klímavédelmi megállapodás szerinti elmaradt amerikai hozzájárulást, ami első körben nem kevesebb, mint 4 és fél millió dollárra rúg.

Donald Trump még tavaly jelentette be, hogy Amerikát kilépteti az egyezményből, így az USA lett az egyetlen olyan csatlakozó ország, mely szembemegy a megállapodással. Bloomberg korábban a CBS-nek nyilatkozva elmondta: Amerika elköteleződött, és ha a kormány nem teljesíti a vállalásokat, akkor minden amerikait illet a felelősség. – "Én ezt megtehetem, szóval elküldöm a csekket a pénzzel, mintha csak a kormány küldené" – tette hozzá. Donald Trumpra utalva még januárban leszögezte: "tudjuk róla, hogy változtatni szokott a véleményén, ez így igaz. S mivel Amerikának nagy része van a megoldásban, ezért muszáj visszatérnünk a megállapodáshoz és segítenünk kell, hogy a világ elháríthasson egy lehetséges katasztrófát”. Az üzletember reméli, hogy Trump mihamarabb meggondolja magát. Ugyanakkor abban is bízik, hogy Amerika 2025-re teljesíti az üvegházgázok csökkentésére tett vállalásait, és ezzel példát mutat a többi országnak is.

Bloomberg tehát azáltal, hogy pótolja a klímaváltozás elleni küzdelem USA-ra háruló pénzügyi kiadását, egyrészt elhárítja annak a veszélyét, hogy egyes szegényebb országok tervszerű megsegítése veszélybe kerüljön (ugyanis az USA - akárcsak pl. a G20-ak többi tagja - a klímamegállapodás szerint a finanszírozásban is részt vállal). Másrészt példamutatásával szemléletet formál, aktivizálja a szegényebb rétegeket éppúgy, mint a vagyonosokat, ráirányítja a köz figyelmét arra, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem egységet, összefogást kíván meg, a legextrémebb helyzetekben méginkább. Harmadrészt az USA - és egyúttal Trump - megítélésén esett erkölcsi csorbát is kiköszörüli, hiszen a Trump döntését ellenző tömegek szerte a világon nagyrészt mind tisztában vannak azzal, hogy a mai klímaprobléma legfőbb okozója az Egyesült Államok (az ipari forradalom kezdete és a 20. század vége között az USA bocsátotta ki a legtöbb szén-dioxidot a légkörbe.)

Bloomberg az USA hetedik és a világ tizedik leggazdagabb embere. Nettó vagyonát 2018 februárjában 50,8 milliárd dollárra becsülték. A Forbes szerint 2009-ben 16 milliárd dollárból gazdálkodhatott, ami 4.5 milliárd dollárral több, mint az előző évi, így abban az évben a világ legnagyobb vagyonnövekedését könyvelhette el. A gyarapodás azóta sem állt meg, míg 2014. júniusában 34,1, addig 2017-ben már 53,4 milliárd dollárra becsülték vagyonát. 1942-ben született a Massachusettsi Medfordban. 1962-ben szerzett mérnöki diplomát a Johns Hopkins Egyetemen, majd a Harvard Business School üzletviteli mesterképzésén tanult tovább. Pályáját a Solomon Brothers befektetési banknál kezdte brókerként, majd 1981-ben megalapította saját cégét, a pénzügyi és médiaszolgáltatásokat nyújtó, valamint szoftverek fejlesztő Innovative Market Systems-t, melynek ma Bloomberg LP a neve. 2001-től három egymást követő ciklusban nyerte el New York polgármesteri címét, utoljára független jelöltként. Polgármesterségének második ciklusában, 2007-ben hirdette meg a PlaNYC nevű kezdeményezést, melynek keretében 19%-al csökkent az üvegházgázok kibocsátása 2005-höz képest. 2007-tól 2015-ig egymillió fát ültettek New Yorkban a Million Trees NYC kezdeményezés keretében. 2013-ban a levegőminőség-javító intézkedéseknek köszönhetően 50 éve nem látott mértékig tisztult a levegő. Harmadik ciklusában többek között hadjáratot indított a dohányzás és a cukros üdítők forgalmazása ellen. Leköszönése után körülbelül egy évig a jótékonysági tevékenységnek szentelte életét, majd 2014-ben visszatért a Bloomberg L.P. élére.
Persze már a korábbi években is sokat áldozott saját vagyonából a környezetvédelemre és a jótékony célokra, például adományozói szervezete, a Bloomberg Philanthropies-on keresztül, amely egészségügyi, művészeti, innovációs és környezetvédelmi célokat egyaránt támogat. Ez a szervezet fizetné még az elmaradt amerikai hozzájárulást is, mégpedig - amint azt egyik legutóbbi közleményükben ki is hangsúlyozták - addig, míg az Egyesült Államok vissza nem lép az egyezménybe. Ily módon a hozzájárulás végösszege még talán meg sem becsülhető, mindazonáltal az üzletember környezetvédelem iránti eltökéltségét jól szemlélteti egyik legutóbbi adományozása is, amikor 64 millió dollárral segített meg környezetvédő szervezeteket, válaszul arra, hogy a környezetvédelmi hivatal (EPA) új vezetője aláírta a 2015-ben életre hívott, Tiszta Energia nevű környezetvédelmi program visszavonását, teret adva ezáltal a szénerőműveknek és szénbányáknak.

Egyébként Bloomberg volt az izraeli Genezis-díj első nyertese. A díjjal minden évben azoknak az embereknek a tevékenységét ismerik el, akik elkötelezettek a zsidó értékek iránt és kiemelkedő teljesítményükkel másokat is inspirálnak. A milliárdos a közért tett szolgálataiért és emberbaráti tetteiért kapta a díjat.

Kép forrása / szerző: Ralph Alswang