Az USA környezetvédelmi hatósága megszüntette a szénerőművek szövetségi tiltását!

Hír

írta: ecolounge
2019/06/22

Donald Trump már a 2016-os választási kampányában is a szénerőművek ismételt üzembe helyezését, a hanyatló szénipar megélénkítését ígérte választóinak. Az EPA most - új rendeletével - a tagállamok hatáskörébe utalta, hogy döntsenek a szénerőművek működtetéséről.

Andrew Wheeler, az amerikai környezetvédelmi hatóság (EPA) vezetője a rendelet aláírását követő szerdai sajtókonferencián a döntést indokolva így nyilatkozott: "az amerikaiak megbízható és megfizethető energiát akarnak, a fosszilis fűtőanyagok továbbra is fontos elemei lesznek az energiaellátásnak".
Az új rendeletet bejelentő sajtókonferencián David McKinley nyugat-virginiai republikánus képviselő azt hangoztatta, hogy a nap-, és a szélenergia nem eléggé megbízható ahhoz, hogy az energiaellátás ettől függjön. "A megújuló energiák használatára pedig még nem állunk készen, vagyis szükségünk van a szénre" - fogalmazott.
Az első kommentárok szerint környezetvédelmi csoportok valószínűleg bíróságon támadják meg az új rendeletet. Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke felháborítónak nevezte a döntést: "A nagy környezetszennyezők most szabad utat kaptak és ezzel jelentősen ronthatják a már amúgy is erőteljes klímaválságot" - mondta.

A korábbi tiltó rendeletet - mely a környezetvédelem előtérbe helyezésével a szénerőművek visszaszorítását szorgalmazta - az Obama-adminisztráció kormányzata idején, 2015-ben hozták meg, a 2013-ban elindított "Tiszta Energia Terv" (Clean Power Plan) program részeként.

A "Tiszta Energia Terv" megszületése, és a bukásához vezető út

A rendelet az erőművek széndioxidkibocsátását korlátozta volna úgy, hogy az 2030-ig a jelenlegi kibocsátás egyharmadával csökkenjen, továbbá előkészítette az úgynevezett alternatív, vagy tiszta energiaforrások erőteljesebb alkalmazását.

Ez lett volna az első ilyen típusú szabályozás az Egyesült Államok történetében.

Bár hatására több tagállamban - köztük elsősorban Nyugat-Virginiában - számos szénerőművet zártak be (2016 év végéig a szénerőművek 5% állt le, a hiányt főként gázzal, illetve szél- és napenergiával kompenzálták), a rendelet soha nem lépett érvénybe az Egyesült Államok teljes területén.

Miután 30 szövetségi állam - így többek közt Virginia és Texas - illetve szénipari vállalatok jogi útra terelték a kérdést, 2016-ban az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság úgy döntött, felfüggeszti a programot.
A meglepő szavazati eredmény tehát befagyasztotta az erőművek széndioxidkibocsátásának korlátozására vonatkozó EPA szabályozást, de egyúttal az Obama-kormányzat azon tervét is meghiúsította, hogy a párizsi klímakonferencia országai felsorakozzanak az Egyesült Államok mögé.

Érdemes egyébként az EPA-szabályozás ellenzőinek álláspontját is megvizsgálni, mivel ők a programban a „szénharcot" látták, azaz szerintük a legfelsőbb bíróság megvédte az államokat a további gazdasági sérülésektől.

Az EPA ekkor még kitartott, hiszen a szervezet drasztikus átalakítása csak később vette kezdetét, miután Trump a környezetvédelmi hivatal élére az EPA korábbi nagy ellenlábasát, a klímaszkeptikus Scott Pruitt-ot nevezte ki. (Pruitt oklahomai főügyész korában összesen tizennégyszer perelte be a környezetvédelmi szervezetet.)

Trump 2017 március 28-án jelentette be, majd írta alá azt a "Dekrétum az energetikai függetlenségről" címet viselő elnöki rendeletét, mely a "Tiszta Energia Tervet" felfüggeszti és egyúttal rögzíti annak felülvizsgálatát, azaz:

  • Eltörli a globális felmelegedés fő kiváltója - az üvegházhatású széndioxidgáz - kibocsátásának felső határát.
  • Feloldja az addig bezáratott szénerőművekre vonatkozó zárlatot.
  • Feloldja a szövetségi szénbányák működésére kimondott moratóriumot.
  • Engedélyezi a hidraulikus technikával történő olajkitermelést
  • Valamint utasítja az EPA-t, hogy 180 napon belül vizsgálja felül a "Tiszta Energia Terv" egészét.

Bár Trump azzal érvelt, hogy sok környezetvédelmi szabályzó "haszontalan és munkahelyeket szüntet meg", a rendelet az egész világon óriási felháborodást váltott ki, ami érthető annak tükrében is, hogy a kialakult klímahelyzet egyik fő felelőse - a világ jelenleg 2. legnagyobb széndioxid-kibocsátójaként - maga az Egyesült Államok. (Két hónappal később Trump egyébként újabb elnöki rendeletet írt alá, ezúttal a partmenti olaj-, és gázkitermelés kiterjesztéséről.)

2017 novemberében Scott Pruitt aláírta a "Tiszta Energia Terv" visszavonására vonatkozó kongresszusnak küldött javaslatot. A 43 oldalas dokumentum szerint a környezetvédelmi hivatalnak nincs hatásköre bányák bezáratására és energetikai cégek szénkibocsátásának meghatározására. A tervezet nem javasolt új szabályozást a klímaváltozás szempontjából fontosnak ítélt, üvegházhatást kiváltó széndioxid-kibocsátás szabályozására. (Fél évvel később a széndioxid-kibocsátás mérése kapcsán is döntést hozott a Trump-kabinet: leállítatta a NASA szén-dioxidfigyelő programját, a CMS-t.)

A mostani döntés előzménye az EPA 2018 júliusában kiadott új szabályozási tervezete, melyben meghatározták, hogy a tagállamok a maguk belátása szerinti szabályokat dolgozzanak ki szénerőműveikre, és akár engedélyt is kérhetnek a szén-dioxid-kibocsátás korlátozásának megszüntetésére. 

A "Tiszta Energia Terv" eltörlése persze várható volt, hiszen Trump már a 2016-os kampányában is a szénerőművek ismételt üzembe helyezését, az olcsóbb gáz és megújuló energiák miatt hanyatló szénipar megélénkítését ígérte választóinak.

 

Mindeközben a szénipar egyre nehezebb helyzetben van

2016-ban például a világ legnagyobb magánkézben lévő szénbányászati vállalata, a Peabody Energy folyamadott csődvédelemért.
A negatív kilátásokat pedig tovább rontja, hogy a finanszírozók egymás után hátrálnak ki az ágazat mögül.

  • 2013-ban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) döntött úgy, hogy felhagy a szénerőművek finanszírozásával és helyette inkább a megújuló energiaforrásokba fektet többet.
  • 2015-ben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hozott döntést, miszerint tagországai 2017. január 1-től már nem nyújtanak több állami támogatást szénnel kapcsolatos beruházásokhoz, például szénerőművek építéséhez. (Az OECD-nek egyébként az Egyesült Államok is tagja.)
  • 2016-ban a Bank of America, a Citigroup és a JP Morgan is bejelentette, hogy a jövőben nem kíván szénerőmű-projekteket finanszírozni.
  • 2017-ben a Világbank is bejelentést tett, 2019-től már nem finanszíroz tovább fosszilis energiákkal kapcsolatos projekteket, kivéve "rendkívüli körülmények" esetén.
  • 2017 óta további nagy nemzetközi bankok és biztosítótársaságok is jelezték, hogy a továbbiakban nem hajlandóak résztvenni szénipari befektetésekben.

Mi várható?

Finanszírozás: Az USA szénerőmű-kapacitása adott, így újabb üzemek valószínűleg nem fognak létesülni. A meglévőek ellenőrzéséhez és felújításához szükséges finanszírozást pedig a tagállamok és az érintett vállalatok "házon belül" megoldják.

Károsanyag-kibocsátás: Minden bizonnyal növekedni fog, elképzelhető tehát, hogy néhány éven belül Kínát megelőzve ismét az Egyesült Államok válik az első számú kibocsátóvá.

Mindeközben pedig a kormányzati kommunikáció egy, a zöldek számára is talán "vállalhatóbb" irányt fog felvenni, amint azt Trump elnök "szén-barát" ENSZ-nagyköveti jelöltjénél is tapasztalhattuk.


Kép forrása: Wikipedia, Szerző: Greg Goebel

forrás: MTI, ecolounge.hu

A rovat új hírei

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai