Két évvel az első tervezett expedíció után, 2021. január végére éri el a James Cook kutatóhajó a több száz milliárd tonna súlyú jégóriást. A szakértők munkáját két víz alatti kutatóegység segíti, melyek csaknem négy hónapot töltenek majd el a vizsgálatával.
A Larsen-C és távolban az A68a Forrás: commons.wikimedia.org Szerző: NASA/Nathan Kurtz
A Larsen-C és távolban az A68aForrás: commons.wikimedia.org Szerző: NASA/Nathan Kurtz
Az A68a a Déli-sarkvidék "Larsen-C" szektoráról 2017-ben vált le és azóta is folyamatosan halad északi irányban, a Déli-Georgia-sziget felé. A jégtömbnek az elmúlt hetekben és hónapokban olyan sok része szakadt le (legutóbb 2020. december elején), hogy nemrég el is veszítette a "világ legnagyobb jéghegye" címet, bár mérete továbbra is hatalmasnak számít.
Ha a Déli-Georgia-sziget sekélyebb vizeihez érne és ott megrekedne, súlyos hatással lenne a helyi ökoszisztémára nézve:
Nem csupán megváltoztatná a körülötte lévő víz hőmérsékletét, de olvadásával nagy mennyiségű édes vizet is engedne az óceánba, ami hatással lenne a tengeri életre a legegyszerűbb planktonoktól kezdve a legnagyobb tengeri állatokig, a bálnákig.
Amennyiben eltorlaszolná a szárazföldön élő pingvinek és fókák megszokott táplálékszerző útvonalait, azok nem jutnának elég élelemhez kicsinyeik etetéséhez.
A brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) vezette tudóscsoport célja, hogy megvizsgálják, miként befolyásolja környezetét a jégtömeg: megfigyeljék a tengervíz hőmérsékletét és sótartalmát, és - ami nagyon fontos -, megmérjék a klorofill koncentrációját. Mindehhez víz alatti robotműszereket és mintavevő eszközöket is alkalmaznak majd.
A klorofillra vonatkozó adat arról ad információt, mennyi fitoplankton van a vízben Ezek az organizmusok vannak a tápláléklánc alján, ezekkel táplálkoznak az apró rákfélék, a krillek, melyeket a terület csúcsragadozói, pingvinek, fókák és bálnák fogyasztanak el. Így ha változást észlelnek a fitoplankton állományban, az hatással lesz a tápláléklánc fentebbi szintjein is.