Az Egyesült Államok és Kína is ratifikálta a párizsi klímaegyezményt

Hír

írta: ecolounge
2016/09/20

Az amerikai elnök, Barack Obama és a kínai elnök, Xi Jinping szeptember 3-án írták alá az együttműködést, melynek célja a felmelegedést okozó gázkibocsátás csökkentése.

Emellett még két másik, globális környezeti egyezményt illetően is elkötelezték magukat.

  • Az egyik a Montreáli Egyezmény kiegészítése, mely szerint csökkentik a hűtőfolyadék használatát a légkondicionálókban.
  • A másik a légiközlekedésből származó széndioxidkibocsátás csökkentéséről szól.

Szerk: A megállapodáshoz vezető út fontos mérföldköve a 2015 szeptemberében kiadott, USA-Kína közös elnöki nyilatkozata, mely az éghajlatváltozással kapcsolatos politikai kötelezettségvállalásokat határozza meg.

Brian Deese, Barack Obama, amerika elnök tanácsadója úgy véli, hogy a ratifikáció más országokat is arra motiválhat, hogy csatlakozzanak a megállapodáshoz.

Tavaly decemberben a párizsi klímakonferencián közel 200 ország értett egyet abban, hogy vissza kell vágni az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogy a globális hőmérsékletemelkedés 2 celsiusfok alatt maradjon. Szakértők szerint azonban ez a cél máris veszélybe került, mert az ENSZ Időjárási Ügynökségének adatai alapján 2016 a legmelegebb év a mérések kezdete óta. Míg a klímamegállapodást 180 ország írta alá, az egyezményt 55 nemzetnek kell ratifikálni ahhoz, hogy életbe is lépjen – vagyis legalább akkora területnek kell részt vennie, mely a globális kibocsátás 55%-áért felelős. Kína és az USA előtt már 23 ország aláírt, beleértve Magyarországot és Észak-Koreát is, de ezek az országok együtt is csak a kibocsátás 1,08%-áért felelősek, míg a két legnagyobb kibocsátó Kína a maga 20%-ával és az USA 17,9%-al. Őket követi Oroszország 7,5%-al és India 4,1%-al.

Az esemény a januárban leköszönő amerikai elnök nagyszerű diplomáciai eredménye, azonban az USA klímacéljait nagyban befolyásolhatja annak a tárgyalásnak a kimenetele, melyen 27 állam próbálja megakadályozni a Tiszta Energia Terv életbe lépését, mely az erőművek széndioxidkibocsátását csökkentené.

A Republikánus Pártplatform szintén kétségbe vonta a rendelet legalitását, mellyel ratifikálták az egyezményt, és azt mondták, hogy a szenátus beleegyezésére is szükség van az érvényesítéséhez. Így aztán, ahogy Li Shuo, a Greenpeace klímatanácsadója is rávilágított, Kínának és az Egyesült Államoknak is fontos volt, hogy még azelőtt hatályba léptesse a szerződést, mielőbb a republikánus adminisztráció megakadályozhatná az érvényesítését.

Ugyanakkor, míg a demokratikus jelölt, Hillary Clinton támogatja a megegyezést, a republikánus Donald Trump szerint a klímaváltozás csak híresztelés, és amint megválasztják, kilép a klímaegyezményből. Ez viszont nem lesz olyan egyszerű, mert a ratifikáló országoknak a megállapodás jogerőre emelkedésétől kezdve három évet kell várniuk, hogy megkezdhessék a visszavonási procedúrát.

Alden Meyer, az Elkötelezett Tudósok Szövetségének (Union of Concerned Scientists) nemzetközi igazagatója arra is felhívta a figyelmet, hogy még legalább egy vagy két év, míg a párizsi egyezmény részletes szabályozásai is elnyerik végső formájukat.  – Minden országnak törekednie kell arra, hogy megvalósítsa a vállalásait, ha el akarjuk kerülni a klímaváltozás legrosszabb hatásait és szeretnénk nullára csökkenteni a kibocsátást – mondta.

forrás: reuters.com

A rovat új hírei

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai