Klímaváltozás: Trump véleménye változik, de az irány azért marad

Magazin

írta: ecolounge
2016/11/27

Donald Trump szerint az embernek mégis van köze a klímaváltozáshoz, a NASA-nak csak az űrrel kellene foglalkoznia, a fosszilis energiahordozók kitermelését megnehezítő szabályokon pedig sürgősen könnyíteni kell.

Tény, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak fogják hívni, az azonban még nem látszik világosan, mit is hoz majd a milliárdos üzletember elnöksége. Trump ugyanis egyre többször kerül ellentmondásba kampánybeli önmagával. Legutóbb a New York Times újságíróinak kérdésére nyilatkozott magához képest meglepően a klímaváltozásról. Míg korábban kamunak, a kínaiak kitalációjának nevezte a globális felmelegedést, most azt mondta: "Úgy gondolom, van kapcsolat az emberi tevékenység és az éghajlatváltozás között. Közelről figyelem a problémát és nyitott vagyok ebben a kérdésben."

A Föld helyett a világűr
Az viszont már biztosnak tűnik, hogy Trump megvonja a költségvetési támogatást a NASA Földre irányuló kutatásaitól, és a NASA fókuszát az űrbe helyezi át. Erről beszélt Trump űrpolitikai tanácsadója, Bob Walker.

Bob Walker a Guardiannak nyilatkozott arról, hogy szeretné korlátozni a NASA földfigyelő programját. Azzal érvelt, hogy a NASA-nak inkább az űrkutatásban van fontos szerepe, míg a földtudományt inkább olyan szervezetekre kellene bízni, akiknek ez az elsődleges küldetésük. Az interjúból az is kiderül, hogy Walkernek nem kimondottan tetszenek a NASA globális felmelegedéssel kapcsolatos kutatásai, melyeket mindenféle indoklás nélkül "erősen politizáltnak" nevezett.

Ennek a döntésnek globálisan is komoly hatása lesz, ugyanis a  NASA klímakutatással foglalkozó részlege  a világon a legjobban felszerelt, adataikat világszerte sok helyen használják, elemzéseik, monitoring vizsgálataik a klímaváltozás kutatásának alapvető forrásai. Így ha szándéka megvalósulna, az nemcsak nagyban befolyásolná a globális felmelegedés megfigyelésének lehetőségeit Amerikában, de hatással lenne más, kulcsfontosságú NASA programokra is, melyek az időjárással, erdőtüzekkel és aszállyal kapcsolatban szolgáltatnak információt. Bár minden, a NASA költségvetését érintő döntéshez kongresszusi jóváhagyásra van szükség, a Házban és a Szenátusban is sok republikánus szeretné elvenni az ügynökségtől a földtudomány programokat. Egyébként is évek óta kifogásolják már a NASA növekvő földtudományi költségvetését. - Az elmúlt években a támogatási összeg valóban jelentősen növekedett: míg 2009-ben 1.5 milliárd dollár volt, a jövő évi amerikai költségvetésben a NASA Földdel kapcsolatos kutatórészlegének előirányzott támogatása 2 milliárd dollár. (Összehasonlításképp, a NASA űrkutatási támogatása jövőre elvileg 2.8 milliárd dollárt tesz ki.). Hogy ezt a 2 milliárd dollárt ki kapja, megkapja-e valamelyik más, klímaváltozással foglalkozó hivatal, még nem lehet tudni.


Átcsoportosítás a NOAA-hoz
Ugyanakkor Walker világossá tette, hogy nem akarja teljesen megszüntetni a földtudományi programokat, csak más ügynökségekhez vinné őket át. – "Valószínűleg nehéz lenne megállítani a már folyamatban lévő NASA programokat, de a jövőbenieket mindenképp más ügynökséghez kellene áthelyezni" – mondta. A korábbi interjúiban arra utalt - megerősítvén az eddigi találgatásokat - hogy amit a NASA-tól elvesznek, az a Nemzeti Óceáni és Légkör Hivatalhoz (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA) kerülhet. De hogy a megnövekedett feladatmennyiség magasabb büdzsével is jár-e, az még nyitott kérdése. A NOAA jelenleg többek között globális monitoring tevékenységét folytat, például az üvegházgázok, tengerszint emelkedés, a sarki jég olvadása vagy az El Nino jelenséggel kapcsolatban, de a Déli-Sarkon vagy Grönlandon folyó kutatásokat is segítenek.

Ezzel viszont egyrészt az a probléma, hogy a NOAA költségvetése sokkal kisebb: míg a NASA 2 milliárd dollárosra szabott földprogramja mögött 19 milliárd dolláros összköltségvetés áll, a NOAA 2017-ben összesen gazdálkodhat 5,8 milliárd dollárból. Ráadásul a NASA költségvetését visszavágni igyekvő republikánusok nem említették, hogy cserébe növelnék a NOAA költségvetését. Másrészt a NOAA-nak nincs is meg a szükséges technikai kapacitása, mellyel átvehetné a NASA programjait.


Elég a sok a szabályból!
Arról már korábban lehetett hallani, hogy a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) átadás-átvételét a klímaszkeptikus Myrion Ebbelt fogja levezényelni. Ő az, aki szerint a klímaváltozás miatt egyáltalán nem kell aggódni, az Antarktisz és Grönland jégmezői pedig nem olvadnak, hanem egyre vastagabbak lesznek.

Az EPA többek között az ország környezetvédelmi szabályainak megalkotásáért és betartatásáért felelős hivatal. Hozzájuk kötődik például Obama nagyszabású, tiszta erőművek megteremtését célzó terve, a Clean Power Plant is. Ennek értelmében az amerikai erőműveknek 2030-ig 32 százalékkal kellett volna csökkenteni szén-dioxid-kibocsátásukat a 2005-ös szinthez képest. A Clean Power Plant azonban még februárban elbukott a Legfelső Bíróságon, mivel a tervet a fosszilis energiahordozók kitermelésében érdekelt államok, például Virginia és Texas, illetve számos cég is megtámadta.

Ha Trump komolyan visszavesz az EPA jogosultságaiból és jelentősen enyhíti a széndioxid- kibocsátás csökkentésére irányuló szabályozásokat, a világ valószínűleg nem tudja a Föld légkörének melegedését a 2 Celsius fokos határon belül tartani 2100-ig.


A lobbista és az EPA esküdt ellensége
A héten azt is bejelentették, hogy az Energiaügyi Minisztérium átvételét intéző csapatot az a Thomas Pyle vezeti, aki korábban a Koch fivérek lobbistája volt.

A Koch Industries az USA második legnagyobb magánvállalata, tulajdonosai David és Charles Koch a világ tíz leggazdagabb emberei között vannak. Vagyonukat az olajiparban alapozták meg, cégeikkel mind a víz-, mind a levegőszennyezés terén a top 30-ban vannak, de a klímaváltozásért leginkább felelős cégek harmincas rangsorában is ott vannak. (Ön már bizonyára találkozott a Koch fivérek nevével, ha látta Leonardo DiCaprio "Özönvíz előtt" című filmjét.)

A belügyi tárca átvételi csapatát Doug Doemench vezeti majd, aki a Fueling Freedom projekt első embere. Ez a csoportosulás azzal a céllal jött létre, hogy az EPA ellenében egy országos szövetséget hozzanak létre, amivel el tudják érni az energiaszektort sújtó intézkedések és a szén-dioxid kibocsátókat szerintük túl szigorúan sújtó szabályozások enyhítését. Nagyon úgy tűnik, a projekt hamarosan okafogyottá válik...

 

Szénbányák a fókuszban
Trump a napokban egy videóüzenetben arról is beszélt, milyen intézkedésekkel kezdi meg majd elnöki mandátumát. Ezek között szerepel azon energiaszektort érintő korlátozásoknak a megszüntetése, amelyek Trump szerint értékes munkahelyeket vesznek el az amerikaiaktól. Trump kampánya során hangsúlyozta, hogy az ország energetikai függetlensége érdekében újra a fosszilis energiahordozók felé kell fordulni, amivel ráadásul szerinte rengeteg új munkahelyet is lehetne teremteni. Ezek mellett a nukleáris energia és a megújulók kutatása is folytatódna, de nem akarja egyik energiahordozót sem előtérbe helyezni a másik kárára.

Obama erről másként gondolkodott, az általa meghirdetett Climate Action Plan-nek épp az volt a lényege, hogy a megújulók fejlesztését helyezte előtérbe, új szénbányák nyitását pedig korlátozta az állami földeken. Obama egyébként, elnöksége utolsó heteiben még próbálja menteni a menthetőt, és a napokban bejelentette, hogy 2022-ig leállítja az északi sarkvidéki olajkitermelést, de az Atlanti-és Csendes-óceánon sem lehet addig új kutakat fúrni. Trump ezen valószínűleg megpróbál majd változtatni, de ezt csak hosszadalmas, akár évekig is elhúzódó, adminisztratív procedúra árán tudná majd megtenni.

Trump korábban a nemzetközi segélyekkel kapcsolatban sem mondott semmi biztatót, csak azt, hogy visszafogja az amerikai befizetéseket az ENSZ klímaváltozás elleni küzdelmét célzó alapjaiba, és ezt a klímaváltozás által leginkább sújtott, szegény országok fogják megsínyleni. Az egyik legjelentősebb alap, a Green Climate Fund is komoly nehézségekkel küzd, mivel a célként kitűzött összegnek még csak a töredékét dobták eddig össze a fejlett országok. A Green Climate Fund célja, hogy segítse a fejlődő országokat a klímaváltozás elleni harcban. 2020-ra a világ fejlett országai 100 milliárd dollárt szeretnének összehozni. Az Egyesült Államok a leggazdagabb a legnagyobb kibocsátók között és több mint 3 milliárd dollárt ígért az alapnak. Ebből eddig 500 milliót fizettek be. Kérdés, hogy mennyit fognak még, hisz, ha Trump tartja magát az ígéretéhez és az USA kilép a Párizsi klímaegyezményből, akkor nyilván a befizetési kötelezettségeinek sem akar majd eleget tenni.

A globális felmelegedés mértéke már most, 2016-ban 1,16 Celsius foknál jár, így, ha mindenki minden vállalást betartana, akkor sem lenne teljesen biztos a siker. Trump elnökké választásával pedig egyre inkább úgy tűnik, lehetetlen küldetés vár ránk.

 

A rovat új hírei

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai