Az óriáscégek által elkövetett emberi jogsértések megfékezése érdekében nemzetközi egyezményt kell létrehozni
A nemzetek feletti óriáscégek által elkövetett emberi jogsértések megfékezése érdekében szükség van arra, hogy létrehozzanak egy nemzetközi egyezményt, amely biztosítaná a cégek felelősségre vonhatóságát – hangzott el az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és a Magyar Természetvédők Szövetsége által szervezett konferencián. A szervezők szerint a készülő ENSZ egyezményt a magyar kormánynak is támogatnia kell nemzetközi és uniós szinten egyaránt.
A globalizált gazdaság etikai szempontok nélkül, a környezetvédelminek mondott lokális eredmények a teljes kép ismerete nélkül megtévesztőekké válnak és a jelen mellett a közös jövőt veszélyeztetikForrás: pixabay.com
Az elmúlt évek során civil szervezetek – közte a Föld Barátai nemzetközi hálózat – kezdeményezésére végre megindultak az ENSZ keretein belül az előkészületek egy nemzetközi egyezmény létrehozására a nemzetek feletti vállalatok és az emberi jogok ügyében. A tervezett egyezmény célja, hogy kötelező erejű szabályokat fektessenek le, amelyekben a nemzetek feletti óriáscégeket köteleznék az emberi jogok betartására.
A jövő nemzedékek szószólója, Bándi Gyula ombudsmanhelyettes a konferencia megnyitójában arra emlékeztetett, hogy a gazdaság globalizációjával együtt, annak következményeként a környezeti problémák is globalizálódnak, mert világméretekben „exportálódnak”. Ezért ma már távolról sem csak arra kell ügyelnünk, hogy otthon teremtsünk megfelelő környezeti körülményeket, hogyha ennek kedvezőtlen következményei más országok környezeti állapotainak megterhelésével járhatnak, netán kiterjedhetnek a világ egészére. A csak országon belülre tekintő környezetpolitika a globalizáció korszakában álságos és félrevezető. Ez a rövidlátó, nemegyszer önző szemlélet hamis mentességet kínál a globális felelősség alól és szemben áll azzal a napjainkban immár alapvető követelménnyel, hogy a környezetvédelminek mondott megoldások teljes környezeti terhelésére kell figyelmet fordítani. A globalizált gazdaság etikai szempontok nélkül, a környezetvédelminek mondott lokális eredmények a teljes kép ismerete nélkül megtévesztőekké válnak és a jelen mellett a közös jövőt veszélyeztetik. Ezért szervesen ide kapcsolódik annak elvárása, hogy konkrét tartalommal kell megtölteni a deklarációk szövegében elméleti jelleggel szereplő emberi, alapvető jogokat. Ezek, tehát a helyi és globális környezeti felelősség és az alapvető jogok együttes gyakorlati érvényesülése jelentheti a kiutat a ma már látható, sokhelyütt közvetlenül is átélhető fenyegetésekből – fejtette ki Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója.
A Magyar Természetvédők Szövetsége munkatársai elmondták, hogy a nagyvállalatok számos országban megsértik a munkajogi- és környezetvédelmi normákat. Egyre több az olyan eset, amikor a multinacionális vállalatok által pénzelt fegyveresek a helyi társadalomért küzdő civil aktivisták életét veszélyeztetik. 2015-ben 185 ember vesztette életét a világon, mert fellépett a természet védelme érdekében a vállalatokkal szemben.
Másik kirívó példa a multinacionális vállalatok rombolására a pálmaolaj ügye. A pálmaolajat döntően Indonéziában és Malajziában állítják elő, ahol az őslakosokat elűzik saját, hagyományos módon művelt földjeikről, hogy olajpálma-ültetvényeket létesítsenek helyette. A helyi lakosok alacsony fizetésért bérmunkásként kénytelenek dolgozni a földeken. A jelenlegi szabályozás alapján lehetetlen felelősségre vonni ezeket a nagyvállalatokat a visszaélések miatt – tette hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.
A földjüktől és természeti erőforrásaiktól megfosztott helyi közösségek gazdasági, szociális és kulturális jogainak rendszeres megsértése azért következhet be, mert ez sok esetben a külföldi befektetők és óriáscégek támogatásával vagy tevőleges részvételével zajlik, és a nemzetközi jog nem kötelezi őket az emberi jogok betartására.
Az emberi jogok és a környezetvédők hatékony védelme nem érhető el, ha az ilyen jogsértések elkövetői kibújhatnak a felelősség alól. Ezért egy nemzetközi törvényszék és a nemzetek feletti vállalatok megfelelő szankcionálási mechanizmusának létrehozására van szükség. Csak így vehetjük elejét annak, hogy az óriáscégek befektetésvédelmi egyezmények valamint leányvállalataik jogi személyi volta mögé bújva kikerülhessék a felelősségre vonást, és továbbra is büntetlenül folytathassák tevékenységeiket – hangsúlyozta Farkas István Tamás, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.
A természetvédők szerint nem elegendő az önkéntes vállalások rendszere, mert ezek nem biztosítják a nemzetek feletti vállalatok felelősségre vonhatóságát. Ugyanakkor biztató kezdeményezések láthatóak Európában. Franciaországban februárban fogadtak el egy olyan törvényt, amely az óriáscégeket felelőssé teszi a leányvállalataik illetve beszállítóik által elkövetett tettekért, Hollandiában pedig a gyerekmunka elkerülésével kapcsolatos jogszabályt szavazott meg a parlament.
A természetvédők emlékeztettek arra, hogy a magyar kormány többször hangoztatta elkötelezettségét a multinacionális vállalatok káros tevékenységei elleni fellépésre. Most hazánknak lehetősége van, hogy aktívan hozzájáruljon a nemzetek feletti vállalatok megregulázásához, ezért azt szorgalmazzuk, hogy a kormány az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában támogassa a tervezett egyezmény létrejöttét.
