Mit takar a zöldrefestés?
Manapság egyre inkább előtérbe kerül a környezettudatosság, így a környezetszennyező tevékenységeket folytató vállalatokra igen komoly nyomás nehezedik. Idővel egyes cégek valóban "ökosabban" kezdenek el gondolkodni, mások viszont inkább az egyszerűbb, "költséghatékonyabb" utat választják.
ZöldrefestésForrás: pixabay.com
Vizuális hatásForrás: pixabay.com
Tetszőleges eredményekForrás: pixabay.com
ÖkocímkeForrás: pixabay.com
Bedobják a törölközős cselt
A zöldrefestés szó az angol greenwashing fordítása, mely a whitewashingból, azaz a meszelésből ered. Azt fejezi ki, hogy egyes vállalatok egyszerűen "átfestik" magukat, hogy ezzel hamis üzenetet közvetítsenek fogyasztóik irányába. Az elnevezést Jay Westerveld környezetvédő vezette be a köztudatba, aki egy utazása során azzal szembesült, hogy a szálloda pusztán azért vallja környezettudatosnak magát, mert felajánlja vendégeinek, hogy többször is használhatják ugyanazt a törölközőt.
Az amerikai Corporate Watch igyekszik Westerveldnél is pontosabban meghatározni a kifejezést:
“1) Környezet - pusztító vagy társadalmilag ártalmas cégek kísérlete arra, hogy megőrizzék vagy kiterjesszék piacaikat, környezetbarátnak tettetve magukat és úgy tesznek, mintha ők lennének a szegénység elleni küzdelem vezetői.
2) Bármilyen, a fogyasztók vagy a döntéshozók agymosására irányuló kísérlet, amely azt célozza, hogy azt higgyék, hogy a szennyező óriásvállalatok a környezetileg fenntartható fejlődés kulcsai.”
A címke, ami ápol és eltakar
Lényegében tehát olyan marketingstratégiákról van szó, amelyek eredményeként a vállalat azt sugallja, kommunikálja a fogyasztói számára, hogy környezettudatosan gondolkodik, tevékenykedik. A zöldrefestés eszközeinek széles a palettája, a legegyszerűbb a szavak és a vizualitás szintjén hatni az emberek tudatalattijára: Ilyen például az, amikor egy cég több zöld színt használ a logójában, mint a McDonald’s is, mely 2009-ben módosította emblémáját. A gyorséttermi lánc akkori közleménye szerint az arculatváltás a cég külső és belső átalakulását, valamint a környezet védelmének tiszteletben tartását hivatott tükrözni.
Vizuális hatásForrás: pixabay.com
Manipulált kutatási eredmények
Léteznek jóval furfangosabb trükkök is. Ilyen például az, amikor egy vállalat saját kutatócsoportot pénzel, hogy az számára kedvező eredményeket publikáljon egy-egy környezeti kérdésben. Ezek a nem objektív kutatások eredményezhették azon nézetek elterjedését, miszerint nincs is klímaváltozás, az édesítőszer egészséges, a gyorséttermi hamburger pedig természetesen tápláló...
Tetszőleges eredményekForrás: pixabay.com
Civilek a környezetvédők ellen
A zölderefestett vállalatok persze tisztában vannak azzal, hogy a "testreszabott" kutatások hosszú távon nem mindig eredményesek, hiszen idővel kiderülhetnek a turpisságok. Egyesek ezért még rafináltabb taktizásába kezdenek: Olyan civilszervezeteket verbuválnak, melyek az ipar érdekei mellett kampányolnak, miközben igyekeznek a környezetvédők tevékenységét aláásni. Azért dolgoznak, hogy fenntartsák a status quót, azt sugallják, hogy a környezeti problémák nem is annyira súlyosak, amennyire azokat a zöldek beállítják. Mindezt úgy kommunikálják, mintha megnyilvánulásuk a többség véleményét tükrözné. Ennek egyik legismertebb példája a Wise use mozgalom, melyet két vállalkozó alapított 1988-ban. Tagjaik az erőforrások bölcs használatát hirdetik, miközben kiforgatják a környezettudatos retorikát, és persze nem kevés támogatást zsebelnek be olyan cégektől, melyeknek egyáltalán nem áll érdekükben a tudatosabb fogyasztás és a környezettudatos gondolkodásmód erősítése.
ÖkocímkeForrás: pixabay.com
Miről ismerjük fel?
Gyakran igaz, hogy minél nagyobb a környezetszennyezés, annál nagyobb a festési kedv is, ezért a legnagyobb zöldrefestők között általában olaj- és bányászcégeket találunk, de a műanyagipar (sőt, még az élelmiszeripar) szereplői között is előfordulnak az "álzöldek". Ezek a vállalatok erőteljesen kommunikálják környezettudatos hozzáállásukat, miközben üzemszerű működésükhöz szükséges tevékenységeik eleve környezetromboló hatásúak.
A neten egyszerűen kereshetünk bizonyítékot arra, hogy az adott vállalat környezettudatos tevékenysége valós-e. (Például a honlapon is láthatjuk, hogy ellenőrizhető tevékenységeket és forrásokat tüntetnek e-fel, vagy csupán ködös általánosságokat sorolnak.) Számos aspektusból vehetjük még górcső alá a kérdéses vállalatokat: - Hitelesek és követhetőek az információik vagy ellentmondásosak? - Esetleg igyekeznek úgy feltüntetni a környezetszennyezést, mintha az környezetbarát lenne? - Vajon mit találunk, ha a keresőben a vállalat neve mellé beírjuk azt is: "environment" ?
Vannak pozitív példák
Az utóbbi években egyre több fenntarthatósági témájú díjjal találkozhatunk: Például novemberben kerül megrendezésre a Magyar Fenntarthatósági Csúcs, ahol az Ozone Zöld díjak is átadásra kerülnek. Tágítva a "zöld kört", eljutunk a CSR halmazához, azaz a vállalatok társadalmi felelősségvállalásához. Ennek egy speciális területét képviselik a vállalatok társadalmi befektetési tevékenységei, amelyek a klasszikus adományozástól a vállalat üzleti stratégiájával, szakmai kompetenciáival összehangolt programokig terjednek, és a társadalmilag fontos ügyek teljes spektrumát ölelhetik fel, a katasztrófák elhárítása és a környezetvédelem mellett a szociális, kulturális, oktatási, egészségvédelmi fókuszterületeket, vagy akár a gazdaságfejlesztést, vállalkozásösztönzést. Nemrég ilyen témájú díjak kerültek átadásra a Magyar Adományozói Fórum "Társadalmi Befektetések Díj" eredményhirdetésén is, ahol az idén a MagNet Bank Közösségi Adományozási Programja, az E.ON Hungária Zrt. Energiaközösségek projektje, és az Invitel Távközlési Zrt. InnoMax Díja nyerték el az Év Társadalmi Befektetési Programja kategória elismeréseit.
