A transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmények (TTIP, CETA) elsorvasztják a mezőgazdaságot?

Hír

írta: ecolounge
2016/12/07

Veszélybe sodorják az európai mezőgazdaságot és kistermelőket a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmények (TTIP és CETA) - hangsúlyozták kanadai és amerikai civil szervezetek szakértői a TTIP és CETA által a mezőgazdaságra gyakorolt várható hatásokat ismertető tanulmányok budapesti bemutatóján.

A mezőgazdaság és kereskedelmi politikával foglalkozó Institute for Agriculture and Trade Policy és a Kanadaiak Tanácsa (Council of Canadians) civil szervezetek szakértői egy európai körút keretében a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet meghívására jöttek Magyarországra, hogy szakmai szervezetek és döntéshozók, valamint a nagyközönség előtt is bemutassák az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) és az EU-Kanada kereskedelmi egyezmény (CETA) mezőgazdaságra gyakorolt várható negatív hatásait.

Az előadó körútnak az ad aktualitást, hogy a következő hónapokban várható, hogy dönteni fog az Európai Parlament a CETA ratifikálásáról, és az egyezmény aláírását követően a tagállamok parlamentjei is döntést hoznak az egyezmény jóváhagyásáról. Emellett Trump elnök hivatalba lépését követően várhatóan folytatódni fognak a TTIP tárgyalások is az EU és az Egyesült Államok között.

Az Egyesült Államok és Kanada a TTIP és a CETA kihasználásával olyan, nagyüzemi módon előállított, olcsó húst fog exportálni az EU-ba, amelynek előállítása során nem kellett megfelelni az európai környezetvédelmi és állatvédelmi követelményeknek. A két kereskedelmi egyezmény lehetővé fogja tenni az óriáscégek számára, hogy ők diktálják a termelői árat és a gazdálkodási módszereket, továbbá tönkreteszik az európai független és kistermelőket, akik nem fognak tudni talpon maradni az árversenyben – mint ahogy az ilyen kisgazdaságok lényegében teljesen eltűntek Észak-Amerikában. A szabályozási együttműködéssel kapcsolatos rendelkezések lehetővé teszik az óriáscégek számára, hogy gyengítsék az élelmiszerbiztonsági normákat, ezzel teret engednek a génmódosított növények termesztésének. Emellett megnehezítik az olyan új jelölési kötelezettségek bevezetését az élelmiszereken, amelyek az állatjóléti információkat tartalmaznak, vagy jelzik, hogy feldolgozott húsból készültek-e – hangsúlyozta Sharon Treat, az Institute for Agriculture and Trade Policy amerikai szervezetének vezető tanácsadója.

Világszerte az emberek környezetünk és jóllétünk érdekében egyre inkább helyben, fenntartható módon termelt és egészséges élelmet szeretnének. A CETA ezzel ellentétes irányba vinne minket: a nagyüzemi gazdaságok, a fenntarthatatlan termelés és a megkérdőjelezhető élelmiszerbiztonsági szabályok felé. Az élelem közösségeink és értékeink alapvető része. Az európaiaknak tisztában kell lenniük azzal, hogy szabályaikat alááshatja a CETA, mielőtt döntést hoznak az egyezmény ratifikálásáról – tette hozzá Sujata Dej, a Kanadaiak Tanácsának kereskedelempolitikai kampányfelelőse.

A CETA egyik legfőbb, vitatható pontja az a vitarendezési mechanizmus, amely alapján a kanadai, illetve a Kanadában székhellyel, telephellyel rendelkező nemzetközi cégeknek jogukban áll megtámadni a befektetési célország környezetvédelmi szabályait, amennyiben azokat túlzónak tartják. Ezekről a jogvitákról ráadásul a CETÁ-ban előírt választottbíróság döntene, amellyel a befektetők megkerülhetnék az egyes nemzetállamok bíróságait.

A tengerentúli partnereink által készített tanulmányok megerősítették mindazon aggályainkat, amelyek a TTIP-vel és a CETA-val kapcsolatban már korábban is felmerültek: e két transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény fő nyertesei az élelmiszeripari óriáscégek és az amerikai, valamint a kanadai állatgyárak lesznek, amelyek már ma is nagyobb piaci erővel és alacsonyabb termelési költségekkel rendelkeznek. Az európai korlátozások bármiféle felszámolása azt jelenti, hogy óriási mértékben megnőne az Amerikából történő import. Ez lenne az utolsó szög az európai mezőgazdaság koporsójában - fűzte hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.

„Ezen tanulmányok lényegében megerősítik a magyar kormány megbízásából a Századvég által készített tanulmányban leírtakat, amely szerint a magyar mezőgazdaság számos ágazata (vágott húsok, kukorica, alacsony kategóriájú borok) számára versenyhátrányt jelentene a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény" - emelte ki Újszászi Györgyi, a Védegylet munkatársa. Mindezek fényében azt kérjük az európai és magyarországi döntéshozóktól, hogy ne ratifikálják az EU-Kanada kereskedelmi egyezményt, továbbá véglegesen állítsák le a TTIP-tárgyalásokat – tette hozzá Újszászi Györgyi.

A visegrádi négyek (V4) agrárkamarái már szeptemberben felemelték hangjukat a CETA-val szemben. A szlovákiai Modrában rendezett 62. találkozójukon vitatták meg az Európai Unió tervezett szabadkereskedelmi egyezményeit. Az egyeztetés résztvevői döntésüket azzal indokolták, hogy az EU-nak Kanadától és az Egyesült Államoktól jelentősen eltérőek az ökológiai termelési normái, más a génkezelés (GMO) elvi megközelítése, valamint az állati takarmányok és a növényvédő szerek használata. A növényi és állati termékeknek az unióba való esetleges liberalizált importja olyan invazív fajok bejutását is előidézheti, amelyeknek nincsenek természetes ellenségeik Európában. Mindez jelentős mértékben károsíthatja a mezőgazdasági termelést, emellett az esetleges liberalizáció veszélyezteti az uniós tagállamok élelmiszerbiztonságát is. A választott bíróság bevonása pedig nem felel meg az uniós jogszabályoknak, korlátozza az állami szuverenitást, ezért a V4-ek agrárkamaráinak vezetői szerint a tagállamoknak el kell utasítaniuk az ilyen megállapodást. A találkozó résztvevői kifejtették, az idén az állattenyésztéssel, valamint a gabona és olajos magvak termesztésével foglalkozó gazdáknak komoly problémát jelentenek az alacsony felvásárlási árak, amelyek az egész ágazatra negatív hatással vannak. Hangsúlyozták: a V4 agrárkamaráinak vezetői szerint az Európai Bizottságnak minden szükséges lépést meg kell tennie az orosz embargó eltörlésére és az orosz piac újranyitására.

Végül - miután a vallonok is beadták a derekukat - az EU tagállamai megszavazták a CETA-t.

Ám a történetnek még nincs vége:

Maga az Európai Parlament (EP) még nem ratifikálta az egyezményt, melynek aláírását követően a tagállamok parlamentjeinek is döntést kell hozniuk az egyezmény jóváhagyásáról.

És lezártlan az un. "előzetes érvényesítés" kérdése is, vagyis, hogy az egyezmény már az EP jóváhagyását követően, de még az egyes uniós tagországok általi ratifikációt megelőzően hatályba lépjen-e. Ha erre egy "igen" születne, könnyedén előállhatna egy olyan helyzet, hogy a CETA alapján a kanadai cégek három éven belül akkor is beperelhetnek egyes európai kormányokat - akár hazánkat is -, ha esetleg a végén egy tagállam vétója miatt mégsem lépne hatályba az egyezmény.

A CETA sorsa tehát még nem dőlt el, ugyanakkor ne feledjük, folyamatban van az USA - EU paktum (TTIP), illetve előkészítés alatt ál a Japán-EU szabadkereskedelmi megállapodás is.

 

 

forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége, ecolounge.hu
Ön szerint az uniós tagországok végül ratifikálni fogják a CETA-t?

A rovat új hírei

A rovat legolvasottabbjai