Bár a rossz levegőminőség legfőbb oka a helytelen lakossági tüzelés, a társadalom nagy része ezzel nincs tisztában

Hír

írta: ecolounge
2018/11/10

Bár a rossz levegőminőség legfőbb oka a helytelen lakossági tüzelés, a társadalom nagy része ezzel nincs tisztában, és más szektort tesz felelőssé a légszennyezésért.

"Ezért fontos a tájékoztatás és a szemléletformálás"

– mondta Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Herman Ottó Inézetben megrendezett a Fűts okosan! konferencián. Előadásában kifejtette, a lakosságnak kiemelkedő szerepe van a települések levegőminőségének alakulásában. A PM2,5 kibocsátásának 85 százalékban, a PM10 kibocsátásának 80 százalékban a háztartások felelősek, az ipar és a közlekedés szerepe 5-5 százalék mindössze. Ezzel szemben a lakosság nem érzi a felelősségét a légszennyezésben.

Egy idei közvélemény kutatás adataiból az derül ki, hogy a megkérdezett túlnyomó többsége a közlekedést és az ipart hibáztatja a légszennyezésért és mindössze 15 százalékuk gondolta a helytelen lakossági tüzelést a probléma forrásának. Mindenkinek magának kell tennie azért, hogy a levegő tisztább legyen. Ebben a felmérésben a legfőbb környezetvédelmi problémának a válaszadók többsége a légszennyezést tartotta. Ebből is világosan látszik, hogy szükség van szemléletformáló kampányokra – tette hozzá az államtitkár. Az is kiderült a felmérésből, hogy a lakosság több mint 14 százaléka fűt fahulladékkal (kezelt fa, bútorlap) és egyéb hulladékkal (rongy, műanyag), holott ezt jogszabály tiltja.

Legutóbb 2018.11.09-én pénteken három városban minősítették a levegő minőségét egészségtelennek, számos további településen pedig kifogásoltnak minősítették azt a magas szálló por (PM10) koncentráció miatt. A levegőhigiénés index alapján Debrecen, Miskolc és Nyíregyháza levegőminősége egészségtelen. További tizenkét településen kifogásolt a levegő minősége. Ezek: Budapest, Eger, Kazincbarcika, Kecskemét, Pécs, Putnok, Sajószentpéter, Szolnok, Szombathely, Vác, Várpalota és Veszprém.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat is arra hívta fel a figyelmet Facebook-oldalán, hogy "egyetlen háztartás kéménye is sok száz ember környezetét füstölheti be". Különösen a jelenlegi nyugodt, késő őszi időjárási helyzetben - tették hozzá. A levegő szennyezettségének egészségügyi értékelése egy index alapján történik. Az OKI a légszennyező anyagok legfontosabb egészségkárosító hatásai alapján négy szintet különít el: kék (elfogadható), zöld (kifogásolt), narancssárga (egészségtelen), piros (veszélyes). Az önkormányzatok az utóbbi két kategória esetében rendelhetik el a szmogriadó tájékoztatási vagy riasztási fokozatát.

Megoldás a fával tüzelés!

Sápy László keramikus, a Magyar Cserépkályhások, Kandallóépítők és -gyártók Országos Ipartestületének kályhamestere a környezetbarát fatüzelésről beszélt a konferencián. A fatüzelés előnyei között kiemelte: a fa megújuló energiaforrás (megfelelő erdőgazdálkodás esetén), a fa szállítása rövid szakaszon történik, így regionális szinten megoldható, és nem utolsó sorban gazdaságos.

A faanyag 20 százalékos vagy magasabb nedvességtartalom esetén hosszabb égési időt, alacsonyabb hatásfokot, emellett a berendezésre nézve rövidebb életciklust, sűrűbb karbantartási igényt eredményez, valamint környezetszennyező és gazdaságtalan. 40 százalék fölötti nedvességtartalom esetén a fűtőérték 1,8 kWh/kg, míg a 20 százalék alatti nedvességtartalom esetén a fűtőérték 4,2 kWh/kg. A fa kiszárításával tetemes összeg spórolható meg.


Égetés helyett komposztálás, ezáltal is javítva a talajaink állapotát!

Hazánkban évente közel 3709 ezer tonna lakossági hulladék keletkezik, amelyből közel 800 ezer tonna a biohulladék – ennek a helyben történő felhasználására hívta fel a figyelmet Béres András a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője. Országosan tilos a zöld hulladék elégetése, de az önkormányzatok ettől helyi rendeletekben eltérhetnek. A levegő terheltség mérése során kiderült, hogy egy kistelepülésen azon a napon, amikor zöldhulladékot égettek, a többszöröse volt a légszennyezés, mint a többi városban. Ehelyett a komposztálás több problémára is megoldást adhat.

Fontos kérdés a talajaink állapota a jövőnk szempontjából. Nagyon heterogén hazánk talajainak tápanyag ellátottsága. Sok helyen igen alacsony ez az érték. A lakosság erre hatással lehet, hiszen a saját kertben komposztálással tápanyagot állíthatnak elő, amellyel növelhetik a talaj tápanyag ellátottságát, így az ellenállóbbá tehető az éghajlatváltozással szemben is.

Az előadások anyagai itt tölthetőek le:

1. Rácz András.pdf
2. Sápy László.pdf
3. Béres András.pdf
4. Nagy Georgina.pdf
5. Dr. Szigeti Tamás.pdf
6. Farkas Gergő.pdf
7. Dr. Losonczy György.pdf
8. Nagy Dániel.pdf
9. Péter András.pdf
10. Climathon.pdf
12. Schlott Krisztián.pdf

 

Az OECD számításai szerint Kína után népességarányosan Magyarországon hal meg a legtöbb ember idő előtt a légszennyezettség miatt, amelynek 70%-ért a lakossági fűtés a felelős. - 2000-ben az összkibocsátásnak még csak 24%-át tette ki a fűtés, 2013-ban viszont már 45%-át. Ezen belül pedig az egészséget leginkább veszélyeztető legapróbb részecskék (PM2,5) kibocsátásának 74 százalékáért volt felelős a lakossági égetés. A 2,5 mikrométer átmérő alatti porrészecskékből álló frakció a szálló por. Egészségügyi szempontból a legveszélyesebb, mert ezek felületére tapadnak a mérgező anyagok, például a hulladékok égetése során a levegőbe jutó fémek. Ezek a részecskék méretüknél fogva bejutnak a tüdő léghólyagocskáiba, és bizonyos részük (0,1 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék) még a véráramba is eljut. Súlyos betegségek okozói lehetnek, mint például a különböző légzőszervi megbetegedések (asztma, COPD) vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések. A porrészecskék felületén a mérgező anyagokon kívül (pl. fémek, karcinogén, mutagén anyagok) baktériumok, vírusok, és gombák is megtapadhatnak, így könnyen bejutnak a légutakon keresztül a szervezetbe. A szálló por-szennyezettséggel szemben különös rizikócsoportot jelentenek az idős emberek és a kisgyermekek. Az ő esetükben megnövekszik tüdőhörgők nyálkahártyáját érintő krónikus gyulladások (bronchitis), az allergiás megbetegedések száma, csökken a légzésfunkció és egyre gyakoribbá válnak a tüdőfejlődési hiányosságok.


Kép forrása: pixabay.com

 

forrás: MTI, HOI

A rovat új hírei

A rovat legolvasottabbjai