Ebben a magyar faluban rosszabb a levegő, mint Pekingben
Ennek oka elsősorban a nem megfelelő tüzelőanyagokban keresendő, ugyanis egyre többen fűtenek környezetszennyező lignittel, barnaszénnel és puhafával, a hulladékégetésről nem is beszélve.
Ebben a magyar faluban rosszabb a levegő, mint Pekingben - a kép illusztrációForrás: pixabay.com
Arló látképe (szerző: Zsigray Árpád)Forrás: mapio.net
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) minden évben jelentést készít az egyes országok levegőminőségéről, és eszerint Magyarország 2016-ban is – az előző évekhez hasonlóan - a legszennyezettebb európai országok közé tartozott. Ez azt jelenti, hogy tavaly csak Szerbiában, Macedóniában, Bulgáriában és Koszovóban volt piszkosabb a levegő a hazainál. Szintén a statisztikák mutatják, hogy ez miért is olyan súlyos probléma: évente 12 800 ember korai haláláért felelnek a levegőszennyező ultrafinom részecskék (PM2,5), az áldozatok átlagosan 11 évvel rövidebb ideig élnek, mintha tiszta levegőt szívnának. A korábbi években sem volt más a helyzet, ebben a 2014-es cikkünkben is lesújtó mérési eredményekről számolunk be.
Ezeknek a szomorú adatoknak az oka elsősorban a nem megfelelő tüzelőanyagokban keresendő: ugyanis egyre többen fűtenek környezetszennyező lignittel, barnaszénnel és puhafával, a hulladékégetésről nem is beszélve. Így az egészségkárosító részecskék (PM10) egyre nagyobb hányada kerül a levegőbe a fűtésnek köszönhetően. 2000-ben az összkibocsátásnak még csak 24%-át tette ki a fűtés, 2013-ban viszont már 45%-át. Ezen belül pedig az egészséget leginkább veszélyeztető legapróbb részecskék (PM2,5) kibocsátásának 74 százalékáért volt felelős a lakossági égetés.
PM2,5 a 2,5 mikrométer átmérő alatti porrészecskékből álló frakciót jelenti, ez a szálló por. Egészségügyi szempontból a legveszélyesebb, mert ezek felületére tapadnak a mérgező anyagok, például a hulladékok égetése során a levegőbe jutó fémek. Ezek a részecskék méretüknél fogva bejutnak a tüdő léghólyagocskáiba, és bizonyos részük (0,1 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék) még a véráramba is eljut. Súlyos betegségek okozói lehetnek, mint például a különböző légzőszervi megbetegedések (asztma, COPD) vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések. A porrészecskék felületén a mérgező anyagokon kívül (pl. fémek, karcinogén, mutagén anyagok) baktériumok, vírusok, és gombák is megtapadhatnak, így könnyen bejutnak a légutakon keresztül a szervezetbe. A szálló por-szennyezettséggel szemben különös rizikócsoportot jelentenek az idős emberek és a kisgyermekek. Az ő esetükben megnövekszik tüdőhörgők nyálkahártyáját érintő krónikus gyulladások (bronchitis), az allergiás megbetegedések száma, csökken a légzésfunkció és egyre gyakoribbá válnak a tüdőfejlődési hiányosságok.
Hazánkban várhatóan a 2020-as évek elejétől szabályozzák majd a lakossági tüzelőberendezések kibocsátását, egyelőre csak a szemétégetés tilos - mindhiába. Vannak ugyanis, akiknek nincs más választásuk, minthogy bármit tűzre dobjanak, amit találnak, ha nem akarnak megfagyni.
| És persze szép számmal találkozhatunk a "tájékozatlanokkal", akiknek bár lenne lehetőségük a helyes tüzelésre, mégis, bármit elégetnek, hiszen nincsenek tisztában tettük következményeivel. Elsősorban őket célozza meg a Földművelésügyi Minisztérium, az OKTF Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatósága és a Herman Ottó Intézet „Fűts okosan!” elnevezésű kampánya, melyet a szervezők azzal a céllal indítottak el, hogy ráirányítsák az emberek figyelmét egyes szilárd tüzelőanyagok használatának veszélyeire, káros hatásaira és a jó minőségű tüzelőanyagok alkalmazásának fontosságára. |
A helytelen tüzelésnek köszönhetően napjainkban már vannak olyan magyar falvak, melyek jó eséllyel döntögetik a pekingi légszennyezési rekordokat. A Levegő Munkacsoport novemberben külföldi szakértőkkel járta be Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét, és kondenzációs részecskeszámlálóval mérte a levegő ultrafinomrészecske-tartalmát. Azon talán nem lepődünk meg, hogy Budapesten és Miskolcon átlagosan köbméterenként 10–15 ezer ultrafinom részecskét mértek. Ennél magasabb értékkel is találkozhatunk vidéken, Bódvaszilason 15–20 ezres, Jósvafőn pedig 6–10 ezres értékeket mértek.
Azonban a legszennyezettebb települések közül is kiemelkedik az Ózd melletti Arló, ahol 110–120 ezer szennyező részecske halmozódott fel egy köbméter levegőben. Összehasonlításképp: Pekingben, a főutak mellett is átlagosan "csak" 25–30 ezer részecske kering.
Mi ennek az oka? - Elsősorban a hulladék elégetése és a lignittel, valamint barnaszénnel történő fűtés!
A háztartási hulladéktól a festett, lakkozott ablakkereteken át a műanyag és gumi hulladékig szinte mindent égetnek. Ezen anyagok elégetésekor a bennük található, vagy kezelés következtében felhordott, különböző mérgező vegyületek - így például fémek (kadmium, arzén, higany, nikkel, ólom, króm) - a levegőbe kerülnek. A fémek jelentős része az égés során gázhalmazállapotba megy át, majd lehűlés során rákondenzálódik a porszemcsékre. A nehézfémek 80-90 %-a a 2 mikrométernél kisebb átmérőjű porszemcséken található meg, így azok lejutnak a tüdő léghólyagocskáiba is, ahogyan arról fentebb írtunk. A szén tüzelésének káros hatásairól itt olvashat.
| A megfelelő tüzelőanyag kiválasztása az első és legfontosabb lépése a „tiszta” és hatékony tüzelésnek. A keményebb típusú fafajták alkalmasak inkább tüzelésre, ilyen a bükk, a tölgy, az akác és a gyertyán. A puhafák nem alkalmasak tüzelésre, így például a fenyőfajták a magas gyantatartalmuk miatt, vagy a gyümölcsfák, melyeknek alacsony a fűtőértékük, ezen kívül károsítják a tüzelőberendezésünket, illetve a kéményt. Tűzifa használata esetén talán a legfontosabb, hogy odafigyeljünk a nedvességtartalomra. Az ideális, légszáraz tűzifa nedvességtartalma 20% alatt van. |
