A háztartási szilárdhulladék-égetés hatásait vizsgálják a Pannon Egyetem vezetésével

A becslések szerint Magyarországon évente több ezer tonna műanyaghulladék, rongy, bútor, csomagolóanyag és építőipari hulladék kerülhet háztartások kazánjában vagy kályháiba. Az égetés során veszélyes anyagok, köztük nehézfémek, műanyaglágyítók vagy rákkeltő többgyűrűs aromás szénhidrogének is levegőbe jutnak, ezért az illegális háztartási hulladék égetése súlyos egészségkárosító kockázatot jelent.

Ebben a magyar faluban rosszabb a levegő, mint Pekingben - a kép illusztrációForrás: pixabay.com

Arló látképe (szerző: Zsigray Árpád)Forrás: mapio.net

Az Európa-szerte problémát jelentő téma vizsgálatára alakult konzorcium - a Pannon Egyetem vezetése mellett az Országos Meteorológiai Szolgálat, valamint egy-egy román, belga és német kutatóintézet részvételével - két éven keresztül a levegőből vett részecskék kémiai elemzésével, a hulladékégetésre jellemző kémiai nyomjelzők mérésével állapítja meg a hulladékégetés becsült "hozzájárulását" több magyarországi és romániai település levegőszennyezéséhez.

A 734 ezer eurós tendert az Európai Unió környezetvédelmi bizottsága által kiírt nyílt közbeszerzési pályázaton nyerték el a háztartási szilárdhulladék-égetés környezetkárosító hatásainak tudományos alapon történő felmérésére és megoldási módszerek kidolgozására.

Hölvényi György (Fidesz-KDNP) európai parlamenti képviselő sikernek nevezte a konzorcium megalakítását, hiszen az uniós csatlakozás óta eddig csak egyszer tudott magyarországi intézmény nemzetközi konzorcium élén hasonló pályázaton eredményesen szerepelni. Hozzátette: európai szinten is fel kell hívni a figyelmet a szilárdhulladék-égetés környezetkárosító, levegőszennyező hatásaira.

A helytelen tüzelésnek köszönhetően napjainkban már vannak olyan magyar falvak, melyek jó eséllyel döntögetik a pekingi légszennyezési rekordokat. A Levegő Munkacsoport 2016 novemberében külföldi szakértőkkel járta be Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét, és kondenzációs részecskeszámlálóval mérte a levegő ultrafinomrészecske-tartalmát. Azon talán nem lepődünk meg, hogy Budapesten és Miskolcon átlagosan köbméterenként 10–15 ezer ultrafinom részecskét mértek. Ennél magasabb értékkel is találkozhatunk vidéken, Bódvaszilason 15–20 ezres, Jósvafőn pedig 6–10 ezres értékeket mértek akkor. Azonban a legszennyezettebb települések közül is kiemelkedik az Ózd melletti Arló, ahol 110–120 ezer szennyező részecske halmozódott fel egy köbméter levegőben. Összehasonlításképp: Pekingben, a főutak mellett is átlagosan "csak" 25–30 ezer részecske kering.