Benépesítik a szellemvárost
2003-ban a ritkán lakott Belső-Mongóliában a kínai Ordos város vezetősége nagy vállalkozásba fogott; félórányi autóútra a településtől egy új, egymilliós város építésébe kezdtek. 2010-ben Kangbashi azzal került a címlapokra, hogy alig néhány év alatt teljesen felépült, szinte már minden rendelkezésre állt, amire egy városban szükség van, egyet leszámítva: a lakókat. A város benépesítése kudarcot vallott, ezáltal Kangbashi a 21. század leghíresebb szellemvárosává vált. 2013-ban mi is bemutattuk, most annak jártunk utána, hogy az elmúlt másfél évben történt-e változás a lakosság számát illetően.
KangbashiForrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Uday Phalgun
A szénben és földgázban gazdag térségben szinte a semmiből építették fel az új metropoliszt. A politikai vezetés a rohamosan fejlődő gazdaság bizonyítékaként, az ország büszkeségeként kezelte a projektet, amit egyenesen “kínai Dubaiként” emlegettek.
Kína szellemvárosa az utóbbi években, ha lassabban is, mint azt tervezték, de elkezdett benépesülni. Először Ordos város hivatalait költöztették át, de az 1 millió ember befogadására képes nagyvárosban így is csak alig 30 ezren lézengtek.
Faluból a városba
A város vezetőségének később új ötlete támadt, ami egybecseng a kínai kormány törekvéseivel is, és elkezdték a környékbeli falvak mezőgazdaságból élő lakóit beköltöztetni a szellemvárosba. Ezt legfőképp azzal indokolták, hogy az erősen degradálódott és vízhiánnyal küzdő földek nem alkalmasak a mezőgazdasági művelés számára, és a városban sokkal több lehetőség vár a parasztokra. A meggyőzés hatásos eszköze persze az a kompenzáció is, amit akkor kapnak, ha vállalják a költözést.
Sokan egyébként úgy tekintenek Kangbashira, mint egyfajta tesztre, a pekingi kormányzat ugyanis állítólag nagyszabású urbanizációs tervet dédelget, melynek keretén belül az elkövetkezendő két évtizedben az ország belső területein 250 millió vidéken élő embert költöztetnének városokba.
Hogyan legyünk civilizált városlakók?
Egy évtizedeken át vidéki élethez szokott embernek azonban nem megy olyan könnyen a városi életmódhoz való alkalmazkodás. Az államtól kapott kezdő támogatás hamar elmegy, így a legfontosabb, hogy az új városlakók munkát találjanak. Épp ezért a város vezetősége most megpróbál a parasztok számára olyan oktatást biztosítani, mellyel később boldogulhatnak és megteremthetik a város fizetőképes fogyasztói bázisát is.
Az új városlakóknak azonban a mindennapi élet apróságait is meg kell tanítani, például azt, hogyan működnek a modern élet technikai eszközei, a TV vagy az elektromos gáztűzhely, de szórólapokon arra is felhívják a figyelmüket, hogyan kell civilizált városlakóként élni.
Csak idő kérdése?
Sokan bírálják a város vezetőségét, mert annak ellenére, hogy a város legtöbb negyede továbbra is csak kong az ürességtől, az utóbbi években is folytatták az építkezéseket. 2010 óta felépült többek között három gigantikus stadion és néhány újabb felhőkarcoló. Kijelenthetjük tehát, hogy a város - legalábbis egyelőre - nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Hogy Kangbashi lesz-e valaha egy prosperáló nagyváros és hogy a vidéki léthez szokott emberek boldogulnak és boldogak lesznek-e ott, az még a jövő zenéje. Kínában egyébként nem ez az egyetlen szellemváros: volt olyan, melynek benépesítéséhez csak évek hosszú sora után kezdtek hozzá. Ebből kiindulva az optimista szakértők szerint minden csak idő kérdése, és Kangbashi is előbb-utóbb egy valódi, élettel teli kínai várossá növi ki magát. Hogy ehhez 5 vagy épp 10 év szükséges-e, az a projekt szempontjából mondhatni másodlagos.
