Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 - Áder: "Ha a vizes csatát elveszítjük, a klímaháborút is elbukjuk"
Az év egyik legfontosabb magyarországi diplomáciai eseménye, egyúttal az első olyan globális konferencia, amely a víz kapcsán hozzájárulhat az elkövetkezendő 15 év teendőinek kijelöléséhez, hazai és nemzetközi szinten egyaránt. A konferencia három napján állam- és kormányfők, miniszterek, nemzetközi szervezetek magas rangú tisztviselői, az üzleti és tudományos élet szereplői, valamint a civil társadalom képviselői vitatják meg a víz, a szennyvízkezelés) és fenntartható vízgazdálkodás legjelentősebb kérdéseit. 117 országból közel 1800 résztvevő jelezte előzetesen a részvételi szándékát. Következzenek a rendezvény első napjának (november 28.) legfontosabb gondolatai.
Áder János köztársasági elnök felszólal a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 konferencián a budapesti Millenárison a háromnapos rendezvény első napján, 2016. november 28-án. Forrás: MTI
Peter Thomson, az ENSZ Közgyűlés elnöke felszólal a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 konferencián a budapesti Millenárison a háromnapos rendezvény első napján, 2016. november 28-án. Szerző: Máthé ZoltánForrás: MTI
Áder János köztársasági elnök (j) és Peter Thomson, az ENSZ Közgyűlés elnöke sajtótájékoztatót tart a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 konferencián a budapesti Millenárison a háromnapos rendezvény első napján, 2016. november 28-án. Szerző: Máthé ZoltánForrás: MTI
Ameenah Gurib-Fakim, Mauritiusi Köztársaság elnöke és Han Szung Szu volt dél-koreai miniszterelnök (b-j) érkezik a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 konferenciára a budapesti Millenárison a háromnapos rendezvény első napján, 2016. november 28-án. Szerző: Forrás: MTI
Joaquim Levy, a Világbank Csoport pénzügyi főigazgatója felszólal a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 konferencián a budapesti Millenárison a háromnapos rendezvény első napján, 2016. november 28-án. Szerző: Koszticsák SzilárdForrás: MTI
Áder János köztársasági elnök fogadja a Budapesti Víz Világtalálkozón részt vevő Sejk Haszina Vazedet, Banglades miniszterelnökét a Sándor-palotában 2016. november 28-án. Szerző: Bruzák NoémiForrás: MTI
Áder János köztársasági elnök:
- A víz a legveszélyeztetettebb, pótolhatatlan természeti kincs, és egyben helyettesíthetetlen erőforrás, a 21. század legfontosabb kérdése. "Életünk, mezőgazdaságunk, ipari termelésünk, energiatermelésünk, munkahelyeink, gazdasági növekedésünk biztosítéka".
- A víz ma a legveszélyeztetettebb erőforrás, ezért el kell érni, hogy a politikai gondolkodás és cselekvés legfontosabb kérdésévé váljon.
- A megfelelő mennyiségű és minőségű víz nélkül nincs elegendő élelmiszer, nincs ipari fejlődés és nincs fenntartható urbanizáció, a víz a béke és a biztonság záloga.
- 2030-ig a népesség további gyarapodása és az élelmiszerfogyasztás növekedése harmincszázalékos vízfogyasztás-emelkedést eredményez.
- Az iparnak 2050-ig minimum 50 százalékkal több vízre lesz szüksége.
- Ha nem oldják meg a vízgazdálkodással összefüggő problémákat, akkor a fenntartható fejlődési célok sem lesznek elérhetők. Ezért össze kell gyűjteni a világban fellelhető legjobb megoldásokat, meg kell teremteni máshol is a sikeres adaptáció feltételeit, ösztönözni kell az új innovatív megoldásokat. A siker reményében mielőbb és minél több kísérleti programot kell indítani, mindehhez pedig meg kell teremteni a finanszírozás feltételeit.
- A mezőgazdaság a teljes vízfelhasználás 70 százalékát igényli, de a termőföldek mindössze 15 százalékán folyik öntözéses gazdálkodás. Ezek a földek adják azonban a termés 40 százalékát. Ma vannak országok, amelyek egyhatodnyi vízzel képesek annyi termést előállítani
- A klímaváltozás hatásait 80 százalékban a víz közvetítésével lehet érzékelni. A klímaváltozás okozta károk hatással vannak az áramellátásra, az iparfejlesztésre, az áramexportra, a kiépült infrastruktúra használatára, a befektetett hatalmas összeg megtérülésére. Emellett a klímaváltozás, a belőle adódó vízhiány révén, jelentősen befolyásolja az élelmiszeripari alapanyagok termelését, példaként említette a Nílus vidékét, ahol a búza és a kukorica hozama akár 50 százalékkal is csökkenhet. Az urbanizáció egyértelműen vízhez kötött, a vízhiány a városok elnéptelenedését hozhatja.
- A vízgazdálkodás teljes újragondolására van szükség, ami az intézményi keretek átalakításától, a technológiák összekapcsolásán át a finanszírozásig terjed.
- A víz alapvető nemzetbiztonsági kérdés is.
- A vízhiány nemcsak országokon belüli feszültségekhez vezet, hanem országok közötti konfliktusokhoz is.
- Ha a vizes csatát elveszítjük, akkor a klímaháborút is elbukjuk.
Peter Thomson, az ENSZ Közgyűlés elnöke felszólal a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 konferencián a budapesti Millenárison a háromnapos rendezvény első napján, 2016. november 28-án. Szerző: Máthé ZoltánForrás: MTI
Peter Thomson, az ENSZ 71. Közgyűlésének elnöke:
- Ha megfelelő mennyiségű vízhez jutnak az emberek világszerte, akkor béke és biztonság lesz.
- Az OECD szerint 2050-re a föld vízigénye 55 százalékkal fog növekedni.
- Az ENSZ emberi jogként ismerte el a hozzáférést a vízhez, ami azt jelenti, hogy a tiszta ivóvizet és a szennyvízkezelést egyaránt biztosítani kell az embereknek. Az emberiségnek a fenntartható fejlődés felé kell haladnia, ebben a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016-fontos lépést jelent, emellett jövő nyáron New Yorkban az óceánok megóvásáról tanácskoznak majd.
- A világ olyan úton halad, amely a fenntarthatatlanság felé vezet.
- A párizsi megállapodás fő célja, hogy az átlagos globális hőmérséklet-emelkedés 1,5-2 Celsius-fokon belül maradjon, de ahova most a világ tart, az a 3-4 fokos melegedés. Nem tudni, ebben képes lesz-e fennmaradni az emberi civilizáció - mondta.
- A klímaegyezmény célkitűzései kijelölik a feladatokat, de az emberiség még nem tért észhez. A célkitűzések megvalósítása nélkül az emberiség jövője van veszélyben.
Áder János köztársasági elnök (j) és Peter Thomson, az ENSZ Közgyűlés elnöke sajtótájékoztatót tart a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 konferencián a budapesti Millenárison a háromnapos rendezvény első napján, 2016. november 28-án. Szerző: Máthé ZoltánForrás: MTI
Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára:
- A fenntartható fejlődés céljainak eléréséhez át kell alakítani a jelenlegi erőforrás-gazdálkodást. Ez biztosíthatja a tiszta ivóvizet a föld minden lakójának.
- Szükséges a szennyvízkezelés eddiginél magasabb fokú megvalósítása. Ehhez pedig a már meglévő jó gyakorlatokat széles körben el kell terjeszteni a föld országaiban.
I. Bartholomeosz konstantinápolyi pátriárka, Ökumenikus Pátriárka
- Az egyház nem koncentrálhat kizárólag a lélek megmentésére, hanem az Isten által teremtett teljes világra, amiben a hozzáférés a tiszta ivóvízhez, elidegeníthetetlen joga minden embernek.
- A fenntarthatóság biztosítja a békés egymás mellett élést - mondta.
I. Ferenc pápa
- A víz Isten kegyes ajándéka, nem kereskedelmi portéka, a hozzáférést senkitől nem lehet megtagadni.
Joaquim Levy, a Világbank Csoport pénzügyi főigazgatója felszólal a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 konferencián a budapesti Millenárison a háromnapos rendezvény első napján, 2016. november 28-án. Szerző: Koszticsák SzilárdForrás: MTI
Joaquim Levy, a Világbank Csoport ügyvezető igazgatója
- A víz alapvetően fontos a Párizsi egyezmény céljainak megvalósításához.
- A víz hiánya konfliktusokat, migrációt okoz, óriási gazdasági és társadalmi költségekkel jár.
- Újra kell gondolni a szervezetet, a vízzel kapcsolatos fejlesztéseket és a finanszírozást egyaránt.
- A Világbank vezető szerepet vállal, jelenleg 30 országban 40 projekttel van jelen.
Ameenah Gurib-Fakim, Mauritiusi Köztársaság elnöke és Han Szung Szu volt dél-koreai miniszterelnök (b-j) érkezik a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 konferenciára a budapesti Millenárison a háromnapos rendezvény első napján, 2016. november 28-án. Szerző: Forrás: MTI
Áder János köztársasági elnök fogadja a Budapesti Víz Világtalálkozón részt vevő Sejk Haszina Vazedet, Banglades miniszterelnökét a Sándor-palotában 2016. november 28-án. Szerző: Bruzák NoémiForrás: MTI
