Egyre több a szélsőségesen csapadékos napok száma Magyarországon
A klímaváltozás hatásaként a szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbá válnak Magyarországon is.
Vihar - illusztrációForrás: www.pexels.com
Az éghajlatváltozás valószínűsíthető következményeit tekintve Magyarország Európa egyik legsérülékenyebb országa. Minden évszakban, de főként nyáron emelkedik a hőmérséklet, egyre gyakrabban lépnek fel komoly, tartós hőhullámok, amelyek többször aszállyal párosulnak. Mindemellett fokozódik a csapadék szélsőséges jellege is, egyre gyakoribbá váltak a heves időjárási események, amik özönvízszerű esőzésekkel, erős széllökésekkel járnak (és akár villámárvizet váltanak ki).
A több mint 40 milliméternyi esőt hozó, úgynevezett erősen csapadékos napok száma átlagosan, évente az 1961-1990-es időszakban 15 volt, azóta azonban már 19. A Dunántúl és az Északi középhegység területei a legveszélyeztetettebbek, ott többször mértek 100 milliméter fölötti értéket 24 óra alatt. Az egy nap alatt lehulló 40-60 milliméternyi csapadék pedig már nem csak a hegyekben vagy a dombvidékeken okozhat károkat az épített vagy a természeti környezetben.
| 2019. június 23-án rekordmennyiségű csapadék hullott, nagyobb számban az Északi-középhegység területén fordultak elő intenzívebb zivatarok, amelyek ott több faluban, s az ország más pontjain is villámárvizet okoztak. Vasárnap új csapadékrekord is született a Heves megyei Terpesen, ahol 154,9 milliméter csapadék hullott. Június egyébként jellemzően az év legcsapadékosabb hónapja (ilyenkor átlagosan 70 milliméter eső hullik). A júniusi abszolút napi csapadékrekord 193 milliméter, amelyet 1958. június 12-én mértek. |
Megoldás a víztározók építése
A meteorológusok szerint a klímaváltozás hatásaira való felkészülés egyik elemeként a felhőszakadásokból származó vizeket úgy kellene visszatartani, hogy ne csak megelőzzék a lehetséges károkat, hanem később, a száraz időszakokban a tárolt vizet fel is lehessen használni.
Kép forrása: pexels.com
