Elkészült a kihalt emlősöket is összegző első világtérkép

Hír

írta: MTI
2018/08/12

Dán és svéd kutatók elkészítették az emlősök legátfogóbb családfáját és atlaszát, amely minden ma élő és egykor kihalt emlősfajt összeköt. A csaknem hatezer fajt átfogó térkép a biodiverzitás globális mintázatának több korábbi elméletét is megdönti.

Bár többen próbálták már feltérképezni az állatok elterjedési területét vagy felállítani a családfájukat, a korábbi tanulmányokból mindig kimaradt az állatok egy döntő csoportja: az emberi tevékenység miatt kihalt állatfajoké.

"Ez az első alkalom, hogy kihalt fajokat is bevonunk egy ilyen nagy adatbázisba, mint például a tasmán tigrist vagy a gyapjas mamutot, illetve a létező fajokat érintő, ember okozta területveszteségeket. Ez valóban megváltoztatja az elképzelésünket arról, mi természetes és mi nem az" - mondta Soren Faurby, a svédországi Göteborgi Egyetem biológusa. A témában végzett kutatást a tudósok az Ecology című tudományos magazinban mutatták be - írja a ScienceDaily.com tudományos-ismeretterjesztő portál.

A kutatók gyakran használnak az emlősfajok elterjedési területét összegző térképeket a faji sokszínűség (biodiverzitás) mintázatának felvázolására vagy arra, hogy megjósolják a klímaváltozásnak az állatfajokra kifejtett hatásait. Ezek a térképek azonban nem teljesek, mert nem mutatják az egyes fajok természetes elterjedési területét, csak azt, hogy ma hol találhatóak meg. Sok faj előfordulási területét erőteljesen csökkentette az ember például a túlvadászat vagy a területrombolás miatt.

"Alaszka és Oroszország emblematikus állata, a barna medve természetes élettere egykor egészen Mexikótól Észak-Afrikáig terjedt, mielőtt az ember széles körben vadászni nem kezdte. Ha meg akarjuk jósolni, milyen hatása lehet a felmelegedő klímának ezekre a medvékre, nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezeket a természetes élőterületeket sem" - fejtette ki Faurby.

Szintén fontos figyelembe venni a már teljesen kihalt állatokat is.

"Ha a biodiverzitás globális mintázatait tanulmányozzuk, el kell kezdenünk olyan fajokkal is foglalkozni, mint a tasmán tigris, amelyet alig száz év alatt, földtani időben mérve alig egy szempillantás alatt irtottak ki vadászattal - mondta Matt Davis, a dán Aarhusi Egyetem paleontológusa.

A nagy emlősöket, például az oroszlánt és az elefántot manapság Afrikához kapcsoljuk, de az elmúlt 30 millió év nagy részében a nagy emlősök az egész Földön megtalálhatóak voltak. Csak a közelmúltban következett be, hogy az ember a kihalásba kergette ezeket az állatokat.

"Az olyan faj is, mint a gyapjas mamut, melyre prehisztorikus fajként gondolunk, még a gízai nagy piramis építésének idején is élt" - mondta Davis.

A minden kihalt emlőst tartalmazó adatbázis elkészítése nem volt könnyű feladat, a kutatócsoport hónapokat töltött csak azzal, hogy összekapcsolja a létező adatbázisokat és kitöltse a hiányzó adatokkal. Ezután ezeket elhelyezték a régi térképeken és ellenőrizték a múzeumok nyilvántartásait, hogy lássák, hogy vannak-e olyan természetes élőhelyek, amelyek még a modern emberi beavatkozás nélkül létezhetnek.

A kihalt fajoknak az emlősök családfájához és a modern életterületekhez sorolása még nehezebb volt. A kutatók a világ ásatásain talált fosszilis leletekből származó DNS-bizonyítékokat és adatokat kombinálták egy új, erős számítógépes algoritmussal.

A térképet már most az ember okozta biodiverzitás-csökkenés feltérképezésére és meghatározására használjuk. Segíthet annak meghatározásában, hol van lehetőség a világon a helyreállításra - fejtette ki Jens-Christian Svenning, az Aarhusi Egyetem professzora.

 

forrás: MTI

A rovat új hírei

A rovat legolvasottabbjai