Magyar kutatók közreműködésével készült el a szikes talajok világtérképe!

Hír

írta: MTI
2021/01/05

Magyar kutatók közreműködésével készült el a szikesedés által érintett talajok minden eddiginél részletesebb világtérképe. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Talajtani Intézet (TAKI) munkatársai eközben a talajok feltérképezésének módszereit is megreformálták.


Az egy négyzetkilométeres felbontású világtérkép összeállítását az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az általa patronált Globális Talajügyi Partnerség (GSP) kezdeményezte.

A nemzetközi kezdeményezés célja a szikes talajokra vonatkozó globális és országos léptékű térbeli információk aktualizálása, továbbá e megkülönböztetett fontosságú talajok jövőbeni monitoringjának a megalapozása és támogatása volt - olvasható az ELKH keddi közleményében.

A tájékoztatás szerint Magyarországon nagy múltra tekintenek vissza a szikvidékre és a szikes talajokra irányuló kutatások. Felidézik, hogy ennek egyik legfontosabb - egyúttal nemzetközi szinten is nagy megbecsülésnek örvendő - eredménye a Szabolcs István által 1979-ben szerkesztett, szikes talajokról készült világtérkép, amely napjainkban is standardként szolgál a só által érintett talajok globális eloszlására vonatkozóan. E világtérkép aktualizálását és digitális platformra történő helyezését célozta meg a kezdeményezés.

Szikesedésnek nevezik azt a folyamatot, amikor a vízben oldódó sók feldúsulnak a talajban. A sók ugyanis, mivel vízben oldódnak, együtt mozognak vele, elpárolgásakor pedig hátramaradnak a talajban. A szikesedés a szárazabb vidékeken gyakori, pl. Ázsiában, Afrikában, de a mérsékelt égöv alatt is előfordul - Magyarország kifejezetten "nagyhatalomnak" számít a szikes területeket tekintve. 
A szikes talaj kialakuása a hidrológiai, geológiai és a domborzati viszonyokkal is összefügg. Hazánkban a só halmozódásának alapvető oka a felszín közeli pangó, sós talajvíz, amihez nagyban hozzájárul az emberi tevékenység is, pl. a körültekintés nélküli öntözés, a túlöntözés hatására emelkedik a sós talajvíz szintje. (Forrés: qubit.hu)

A szakemberek kutatómunkájuk révén nemcsak a szikes talajok világtérképének elkészültéhez járultak hozzá és az eddig elkészült hazai szikes térképsorozatokat egészítették ki új elemekkel, hanem e talajok térképezési módszertanát is megreformálták. A TAKI kutatói korszerű gépi tanulási algoritmusok és többváltozós geostatisztikai eljárásokat alkalmaztak, amikhez globális földmegfigyelésekből származó multispektrális műholdfelvételeket, archív talajtérképekat is felhasználtak, így az előírtnál jóval részletesebben, egy hektáros térbeli felbontással modellezték, majd térképezték fel a feltalaj és az altalaj szikes indikátorainak együttes térbeli változékonyságát.

A TAKI kutatói által elkészített hazai szikes térképsorozat és elkészítésének részletes módszertani leírása a Remote Sensing című folyóiratban decemberben jelent meg.


Kép forrása: 1. imaggeo.egu.eu / Antonia Jordán; 2. mdpi.com


forrás: MTI

A rovat új hírei

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai

Újabb olajszennyezés a Dunán?

Szerdán délben újabb olajszennyezésről érkezett bejelentés Szigetszentmiklósról, ahol december 12. óta zajlottak a ...