Eredményesen zárult az OKTF NHI zöldkonferenciája
Értékes szakmai eszmecserével, eredményesen zárult az Országos Hulladékgazdálkodási Konferencia, amelyet a Földművelésügyi Minisztérium és az OKTF Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság rendezett 2016. május 18-19-én Budapesten. Az immár ötödik alkalommal megszervezett hulladékgazdálkodási szakmai fórumra több mint 250 fő regisztrált előre az iparág, a szakmai szervezetek valamint egyéb érdeklődő szervezetek képviseletében.
Országos Hulladékgazdálkodási KonferenciaForrás: www.szelektivinfo.hu
Szerző: www.szelektivinfo.hu
Az Országos Hulladékgazdálkodási Konferenciát V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára nyitotta meg. Előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi gyakorlat következtében Európa évente mintegy 600 millió tonna potenciálisan újrahasznosítható nyersanyagot veszít el, egyes területeken a hulladék 80 százalékát, máshol csak 5 százalékát, így az uniós háztartásokban keletkező hulladékok mindössze 40 százalékát dolgozzák fel. Az államtitkár a lehető legkevesebb veszteséget termelő körforgásos gazdaság megteremtése mellett érvelt, kiemelve, hogy a rendelkezésünkre álló erőforrásokat intelligensebben, teljes kimerítésüket elkerülve kell felhasználni ahhoz, hogy fenntartható legyen a gazdasági növekedés az Európai Unió országaiban.
Az eseményen részt vett a körforgásos gazdaság európai központjaként is nyilvántartott, az Európai Unió soros elnökségét ellátó Holland Királyság Magyarországra akkreditált nagykövete, Gajus Scheltema. Köszöntő beszédében kiemelte, a soros elnökség központi feladatának kifejezetten a fenntartható fejlődés témakörét választották.
A programon dr. Béres András, a Herman Ottó Intézet főigazgató-helyettese bemutatta Magyarország környezeti állapotát, kiemelve, hogy az adatok azt mutatják, változtatásra van szükség. Ezt az irányt erősíti, hogy - mint elmondta - egy ember 15 kg levegőt, 2-3 liter vizet és 1-2 kg élelmiszert fogyaszt el naponta akkor is, ha nem csinál semmit.
A konferencián Búsi Lajos, az OKTF Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság mb. főigazgató-helyettese előadásából megismerhették a jelenlévők a jelenlegi magyarországi hulladékgazdálkodási helyzetet és az európai célszámokat. Mint azt a mb. főigazgató-helyettes összefoglalta, tovább kell fejlesztenünk erősségeinket és lépésről lépésre kell teljesítenünk azokat az újrahasznosítási irányszámokat, amelyekben – mint a fa és az üveg csomagolás frakció – lemaradásban vagyunk.
Az Európai Bizottság Környezetügyi Főigazgatóságának osztályvezető-helyettese, Julius Langendorff a körforgásos gazdaságcsomag időszerűségének és indokoltságának bemutatása mellett megosztotta a jelenlévőkkel a Bizottság Magyarországgal kapcsolatos javaslatait is, mint a szelektív gyűjtés további fejlesztése, a hasznosítás ösztönzése, a hulladékgazdálkodási infrastruktúra felülvizsgálata.
Kónya Károly, a Földművelésügyi Minisztérium Környezetfejlesztési Főosztályának tanácsadója pedig a magyar álláspontot ismertette: a jelenleg Magyarország számára vállalható csomagolási hulladékra vonatkozó újrafeldolgozási célérték 65 százalék, a lerakás pedig 20-25 százalék. szemben a javasolt 75 % illetve 10%-os értékkel.
A konferencia első napjának zárásaként átadásra került az Európai Hulladékcsökkentési Hét Magyarország Díj. Az elismerést azok az akciófejlesztők kapták meg, akik a 2015. évi Európai Hulladékcsökkentési Hét keretében a saját kategóriájukban a legjobb, legkreatívabb, legeredményesebb akciókat valósították meg. A díj nyertesei:
- Oktatási intézmény kategóriában: az érdi Pumukli Német Nemzetiségi Óvoda (képviselői 2016. május 11-én Brüsszelben átvehették a nemzetközi Európai Hulladékcsökkentési Díjat is)
- Államigazgatási szerv, hatóság kategóriában: Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltség
- Gazdálkodó, ipari szervezetek kategóriában: Zalai Közszolgáltató Nonprofit Kft.
- Egyesület, civil szervezet kategóriában: Legyünk Kocsér Jó Gazdái csoport (az Európai Hulladékcsökkentési Hét brüsszeli koordinátora által kiírt fotópályázaton, újrahasználat kategóriában szintén első helyezést értek el)
- Egyéb szervezetek kategóriában: Down Alapítvány Korai Fejlesztő Központ
- Magánszemély kategóriában: Alt-Kiss Klaudia
A konferencia másnapján a különböző anyagáramok helyzetébe kaptak betekintést az előadóktól a résztvevők. Szó volt többek között az építési-bontási hulladékokról. Mint azt Dr. Petrus József Csaba, az FM Környezetfejlesztési Főosztályának hulladékgazdálkodási referense elmondta, készül az építési-bontási hulladékkal kapcsolatos rendelet, amely többek között szabályozza a hulladékstátusz kérdését, illetve igyekszik elősegíteni a másodlagos nyersanyagok felhasználását.
Horváth Erika, a HUKE csoport kiemelt ügyfélkapcsolati menedzsere bemutatta a hazai üvegcsomagolási hulladék hasznosításának helyzetét. Előadásában kifejtette, hogy Magyarországon elegendő a rendelkezésre álló hasznosítási kapacitása begyűjtési oldal fejlesztése viszont indokolt. Beszélt az üveghulladék begyűjtésének nehézségeiről, így arról, hogy a gyűjtést csak közszolgáltató végezheti, valamint arról, hogy sok helyen felszámolták a gyűjtőszigeteket (pl. önkormányzatok nem adnak területfoglalási engedélyt, a lakossági szemetelésre hivatkozva).
A hazai öblösüveggyártás és a hulladéküveg feldolgozásáról pedig az O-I Magyarország Kft. képviseletében Péli Györgyi, integrált menedzsment rendszer koordinátor beszélt. Elmondta többek között azt, hogy az üveggyártásban az üvegcserép arányának 10 százalékos növelése 2,5-3 százalékos energia-megtakarítást jelent.
Dr. Dér Sándor, a SZIE MKK címzetes egyetemi docense pedig a szerves hulladék gyűjtéséről és kezeléséről beszélt, elmondta például, hogy a települési szilárd hulladékban országosan 800 ezer - 1 millió tonna szerves hulladék van, amely jelenleg hulladéklerakókba kerül, és ma Magyarországon a biológiailag lebomló hulladékok mindössze 5 százalékát hasznosítjuk újra. Ahhoz, hogy megközelítsük az Európai Bizottság által az összes keletkező hulladék lerakására vonatkozóan javasolt 10 százalékot, elengedhetetlen a biológiailag lebomló frakció hasznosítása is.
Végül a résztvevők megismerhették a Horizont2020 pályázati lehetőségeit is.